Az áfacsökkentés lendületet adhat a halgazdálkodásnak

Debrecen - Az áfacsökkentés miatt az évi 4,5 kilós halfogyasztás akár a kétszeresére is emelkedhet.

„Ha majd nem 2500 forintba fog kerülni egy kiló pontyfilé, vagy 2000 forintba egy kiló pontypatkó, akkor többen fognak halat venni. Ma ugyanis még sokan nem engedhetik meg maguknak ezt a luxust” – Simon Károly, a Hortobágyi Halgazdaság Zrt. vezérigazgatója fogalmazott így a Napló megkeresésére.

Forrás van bőven

A Magyar Halgazdálkodási Operatív Programban mintegy 16 milliárd forint európai uniós forrásra lehet pályázni, ami óriási lendületet adhat a tavaly 15 milliárd forint együttes nettó árbevételt produkáló, 284 hazai vállalkozást tömörítő ágazatnak. A piaci szereplők optimizmusát tükrözi az is, hogy tavaly 25, idén eddig pedig 12 új cég jött létre a tevékenység folytatására. Egy év alatt 70 fővel nőtt a halgazdálkodásban foglalkoztatottak száma, mely ma már 1564 főt számlál. A Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet bizakodását támasztja alá, hogy az uniós támogatások mellett a jövő januártól 27-ről 5 százalékra csökkenő áfa minden bizonnyal serkentő hatású lesz.

Megfizethetőbben

– Az ágazati operatív program jelentős lökést adhat a gazdálkodásnak, amit jövőre az ötszázalékos áfa fejel meg. Az európai uniós pályázat 50 százalékos támogatottságú, az egyetlen hibája az, hogy utófinanszírozott.

Mi is szeretnénk élni vele, hiszen eszközöket, gépeket lehet vásárolni, feldolgozót építeni, vagy a meglévőt korszerűsíteni. Megvannak a terveink, a feldolgozót modernizálnánk, és eszközöket szereznénk be”

– avatott be a részletekbe Simon Károly. Elmondta, hogy ősszel 3 ezer 600 hektár tófelületet halásznak le, jó eredményeket és a tavalyinál jobb árakat remélve. „Az áfacsökkentés miatt szerintem a magyarországi évi 4,5 kilós halfogyasztás akár a kétszeresére is nőhet néhány éven belül. Ha ugyanis nem 2500 forintba fog kerülni egy kiló pontyfilé, vagy 2000 forintba egy kiló pontypatkó, akkor többen fognak halat venni. Ma még sokan nem engedhetik meg maguknak ezt a luxust. Azért kevés a szaküzlet, mert kisebb települések nem tudnának eltartani egy halboltot. Két tavat már lehalásztunk, de az őszi lehalászás csak október közepétől pörög majd fel” – mondta a cégvezető.

Nagy volt a kockázat

Horváth Ferenc, a hajdúszoboszlói Bocskai Halászati Kft. ügyvezető igazgatója azzal kezdte, hogy az operatív program révén más fejlesztések mellett halfeldolgozót szerettek volna építeni, de kénytelenek voltak lemondani róla. – A tervezői költségvetéshez képest csak jóval drágább ajánlatokat kaptunk az építőipari konjunktúra miatt, ezért úgy döntöttünk, hogy bár a tervek elkészültek, mégsem pályázunk.

Kockázatos lett volna, ugyanakkor fontos is, hiszen akinek nincs feldolgozója, az a piacon hosszabb távon versenyhátrányba kerül”

– fogalmazott, hozzátéve, hogy szerencsére jelenleg keresleti piac van, 10-15 százalékkal emelkedtek az átadói árak, tehát ők optimisták. Szerinte egyébként a csökkentett áfából származó 22 százalékos árengedményt a horgászok vélhetően halvásárlásra fogják költeni, ami bizony jókorát lendíthet országszerte a tógazdaságok forgalmán.

- Petneházi Attila -

Szeretnék, ha a dupláját ennénk

Jelenleg 4,6 kilogramm az egy főre jutó éves halhús-fogyasztás Magyarországon, amelyet néhány éven belül a duplájára szeretnének növelni a halgazdálkodással foglalkozó szakmai szervezetek. Ezt a törekvésüket a jövő évtől bekövetkező 22 százalékpontos áfacsökkentés feltétlenül elősegítheti. Őszintén szólva van is mit ledolgozni, hiszen a halfogyasztás európai uniós átlaga évi 22,7 kilo­gramm.

[related-post post_id="3624518"]