"A köröm és a csülök a mi falunapunk ételspecialitása"

Mezősas - Harmadik alkalommal rendezte meg Mezősas a térség lakossága körében egyre népszerűbb Csülökfesztivált.

Gyermekszépségverseny a színpadon, a háttérben fülbemászó zenefolyam, beszélgető, egymást ugrató emberek, és persze a készülő ételek mindent betöltő étvágygerjesztő illata – ez fogadott bennünket Mezősason, a település legnagyobb közösségi eseményén szombat délelőtt.

– 2015-ben rendeztük meg először a Csülökfesztivált, mégpedig a környező települések vezetőivel egyeztetve, szeptember második hétvégéjén. Arra ügyeltünk, hogy ugyanazon a hétvégén ne legyen esemény két szomszédos faluban. Így a térség lakói el tudnak menni egymás szórakoztató, kulturális rendezvényre, amely közösségteremtő, közösségmegtartó, és egyben alkalom az emberi kapcsolatok erősítésére is – beszélt a kezdetekről Somi László polgármester, akitől megkérdeztük azt is, hogy miért éppen Csülökfesztivál? – A szociális szövetkezetünkben van sertéstenyésztés és sertéshús feldolgozás is. A csülök és a köröm valahogy nem kellett az embereknek, és a hűtőinkben nagyobb mennyiség gyűlt össze. Gondoltuk, a falunapon főzünk belőle csülkös ételeket. Megtettük, tetszett az embereknek, és innentől kezdve a köröm és a csülök a mi falunapunk ételspecialitása.

Főszerepben a disznólábak

Az, hogy valóban népszerű ez az étel, kétségünk sem lehetett, hiszen a nagyszínpad mögött két üstben is főtt a csülök. Az egyikben a csülkös káposztás babos, a másikban a klasszikus csülökpörkölt, de a kemence is csülkös ételt termelt, mégpedig sült formájában. Ezeket az ételeket az önkormányzat a vendégeknek szánja, mégpedig tényleg jelképes összegért.

Az iskolaépület mögött 17 csapat rotyogtatta bográcsában a disznólábakat különféle formában. Közöttük volt a Drink Team tízfős közössége is. A Mezősasról származó, de régóta Berettyóújfaluban élő Bede Zoltán világosít fel bennünket, hogy a közössége idősebb tagjai tárkonyos, gombás csülköt készítenek, míg a fiatalabbak a csülökpörkölt legegyszerűbb módjával próbálkoznak. Ám amellett, hogy jól érzi magát a társaság és színvonalas színpadi műsorokat láthat, hallhat, Bede Zoltánnak volt egy komolyabb célja is a hazalátogatással: – Megmutatom gyermekeimnek, hogy hol nőttem fel, találkozhatok régi ismerőseimmel, bejárhatom egykori iskolámat. Összefutottam a volt iskolaigazgatóval, és hallom, kijön a fesztiválra az osztályfőnököm is. Megváltozott a falu, az emberek, az arcok. A találkozás öröme viszont feledhetetlen.

A szemközti oldalon asszonyok serénykednek, éppen egy szépen hímzett terítővel borítják le az asztalt, majd megterítenek az ebédhez. – Az idősek nappali ellátását végezzük itt, a faluban. De várja meg, amíg visszajön Kissné Vincze Mária, ő a főnök, elment a krumplit feltenni főni – hárítja a kérdéseinket Kenéz Elekné, aki aztán szűkszavúan ugyan, de csak elmondja, hogy minden alkalommal itt voltak a főzőfesztiválon, és amit főztek, azt az időseknek szánják. Ha marad – tavaly például maradt, idén már nem biztos, hogy így lesz –, azt ők, a készítők fogyasztják el.

HBN–KZS

Bihari Sasok Egyesülete

– Megmondom őszintén, hogy a fesztiválunk programjának összeállításában hasznosítottuk a többi település ötleteit is – árulja el Somi László polgármester. – A délelőtt a gyerekeké, arcfestés, lufibohóc, gyerekszépségverseny, körtáncok. A felnőtteket is megszólító programok, kulturális műsorok ebéd után kezdődnek. Az itt élő lányokból, asszonyokból alakult egy kulturális csapat, a Bihari Sasok Egyesülete. Ők előbb a saját maguk szórakoztatására készítettek műsorszámokat, ám most vállalkoztak a fellépésre, több produkcióval is színpadra lépnek – tánc, ének, paródia. Este sztárvendégeink lesznek.