Helyi közélet

2017.08.09. 08:58

Lőni, gránátot dobni is tudni kell a járási tartalékos századnak Hajdú-Biharban

Debrecen - A keddi 45 szerződővel együtt 58-ra emelkedett a honvédség önkéntes területvédelmi tartalékosainak száma a megyében. Hely van még bőven, hiszen az idén január elsejével – a korábbiak megtartásával – bevezetett új tartalékosi formában járásonként egy századot kívánnak felállítani (Hajdú-Bihar tíz járással rendelkezik, ami összesen ezer embert jelent).

Debrecen - A keddi 45 szerződővel együtt 58-ra emelkedett a honvédség önkéntes területvédelmi tartalékosainak száma a megyében. Hely van még bőven, hiszen az idén január elsejével – a korábbiak megtartásával – bevezetett új tartalékosi formában járásonként egy századot kívánnak felállítani (Hajdú-Bihar tíz járással rendelkezik, ami összesen ezer embert jelent).

A területvédelmi tartalékosok első körben lövész gyalogosi kiképzést kapnak, de katasztrófahelyzeti reagálásra szintén felkészítik őket. A Hadkiegészítő, Felkészítő és Kiképző Parancsnokság vezetője, Takács Attila szerint a cél egyfajta védőoltást adni a társadalomnak, hiszen egész megyék vannak katonai szervezetek nélkül, ám fontos, adott szituációban védendő ipari létesítményekkel.

Kritikus helyzetben azonnal

Országosan 19 ezer 700 önkéntes területvédelmi tartalékos toborzása a cél, azaz járásonként egy századot (100 fő) hoznának létre. Hajdú-Bihar a maga tíz járásával ezres létszámot jelent, ebben az idén január elsejétől zajló folyamatban járunk most ötvenháromnál, ami nem annyira kevés, mint első látásra tűnik, tekintve, hogy az új szolgálati forma népszerűsítése igazán csak most pörög majd fel. Lényeges: a területvédelmi tartalékosok felkészítése és alkalmazása helyben zajlik, évente összesen 20 napban. Ezért alapesetben minden teljesített szolgálati évért – utólag – rendelkezésre állási díj jár a minimálbérrel megegyező összegben, a további előnyökről (szerződéskötési pénz, egyéb ellátások) most nem szólva.

Takács Attila dandártábornok. Fotó: Kovács Péter

– Az önkéntes tartalékos szolgálatnak jelenleg három formája van. A védelmi tartalékosok alapvetően katonai objektumok védelmét látják el, a műveleti tartalékosok pedig az aktív katonai szervezetek közvetlen kiegészítését vállalják, oda is vonulnak be (egy vegyvédelmi zászlóaljnál vegyvédelmi kiképzést, a légierőnél repülőgépekkel, helikopterekkel, radarokkal, légtérellenőrzéssel kapcsolatos ismeretet sajátítanak el).

A területvédelmi tartalékosi szolgálat célja a tartalékos erők területi alapú feladatellátása"

– mondta el a Naplónak Takács Attila dandártábornok. A Hadkiegészítő, Felkészítő és Kiképző Parancsnokság vezetője a döntés hátterét megvilágítandó hangsúlyozta: így próbálnak igazodni ahhoz, hogy sokan nem szívesen hagyják el a lakóhelyüket, márpedig ennek a tartalékosi szolgálatnak a révén a résztvevőknek nem kell feladni a munkahelyüket, a tanulmányaikat.

Fotó: Kovács Péter

– A fő cél egy olyan állomány létrehozása, amelyik kritikus helyzetben azonnal alkalmazható és felkészült a reagálásra az aktív katonai erők megérkezéséig. A területvédelmi tartalékosok első körben általános lövész gyalogos kiképzésben részesülnek, vagyis meg kell tanulniuk a pisztoly, a gépkarabély, a kézigránát használatát. Tudniuk kell, mit tegyenek katasztrófahelyzetekben, miként lássák el az objektumok őrzés-védelmét, milyen teendőik vannak az érkező erők fogadásával. Aki megüti a szintet, az műveleti tartalékossá, vagy akár szerződéses katonává is válhat – tette hozzá.

Tetszik a kiállás

A kedden szerződő 45 tartalékos közel harmada nő. Egyikük, Virág Alexandra Debrecenben él, a Bem téri vérellátó munkatársa. Egyáltalán nincs megszeppenve attól, hogy hamarosan pisztollyal, gépkarabéllyal kell tanulnia célba lőni, kíváncsi, mondja, egyébként pedig lassan két éve taekwondózik, vagyis rávehető a férfias játékokra. A környezete nem nagyon tudja, hogy tartalékosnak áll, előfordult, hogy aki hallotta, furcsállotta a törékeny hölgy döntését. – A nagypapám, apukám és a nagybátyám is volt katona. Az érdeklődésem igazán idén ébredt fel, amikor is egy családi nap katonai toborzókat hallgattunk egy debreceni strandon. Egyelőre várakozás van bennem, szeretnék belelátni a katonák életébe, leginkább ez motivált – mondta a Naplónak a 25 éves Alexandra.

A debreceni Szabó Viktor Egerben tanul angol-testnevelés szakon. Az édesapja rendőrként dolgozott, jelenleg szintén tartalékos. A 23 éves fiú részt vett honvédségi nyílt napokon, ahol az akadálypályák mellett technikai eszközöket is kipróbált, de ami fontosabb, rögtön bejött neki a hazafias szemléletmód, a közvetlenség és persze a jó kiállás. Ma már úgy látja, hogy a diploma megszerzése után akár a honvédségnél is elhelyezkedne, ha mégsem, akkor az atlétikai szakedzői végzettség megszerzése a cél (Viktor hosszútávfutó). Amikor azt kérdezzük tőle, szükségesnek tartaná-e a sorkatonság visszaállítását, igennel felel. – Elég megnézni a mai fiatalokat, kellene a fegyelem.

- Ratalics László -


Megkerülhetetlen lépés

– Minden haderőnek szüksége van tartalékra. Békeidőben a teljes honvédelem aktív szolgálata szükségtelen, ugyanakkor védelmi helyzetben a jelenlegi haderő létszáma nem elegendő, további erőket kell bevonni. A határvédelem jelentős terhe mellett a NATO-feladatok mintegy ezer katonát kötnek le külföldi missziókban. És, ugye, mellette folyamatosan készülünk a hazai gyakorlótereken a következő feladatokra, tanfolyamokon, különféle felkészítéseken vesznek részt a katonák – sorolta Takács Attila, rámutatva a tartalékosi rendszer felállításának szükségességére. Vagyis arra, hogy a kevesebb szakértelmet igénylő, de elengedhetetlen feladatokba érdemes tartalékos katonákat bevonni.


[related-post post_id="3577255"]

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a haon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában