Kadarcsi Művésztelep, ahol szinte foghatóak a felhők

Nagyhegyes - Intenzív programról és jó társaságról számoltak be az alkotók.

Sikeresnek mondta a második Kadarcsi Művésztelepet annak szervezője, Agárdi Lajos, amikor az alkotótábor végéhez közeledve, pénteken délután értékelést kértünk tőle. A létszámot tekintve földrajzilag nagy területről és összesen 14 településről 23 művész érkezett (a tervezett 27-ből végül négyen nem jöttek el).

Sokan itt ismerték meg egymást és valamennyien hozták a maguk különbözőségeit, s mint egy festményt a színei, együtt alkotják a képet."

A táborban készült alkotások számát illetően nehezebb dolga volt a táborvezetőnek: – A különböző módon festő, különböző festészeti látással rendelkező alkotók mind több, 3-4-5 képbe kezdtek bele, melyek egy részét otthon, műtermük csendjében, az „itteni élmények lendületével” fejezik be, így mérleget vonni csak a szeptemberi zárókiállításon tudunk majd.

Kíváncsiskodók

Agárdi Lajos szerint a helyszín jól vizsgázott, tényleg „kidagasztották a csárda oldalát”, vagyis maximálisan kihasználták a rendelkezésre álló teret. Mint elmondta, tetszett a résztvevőknek a Magyar Képzőművészeti Egyetem tanárának, Szabó Franciskának a bemutatója arról, hogyan tudnak pigmentekből különböző anyagok hozzáadásával saját használatra szóló festéket előállítani.

Jó hangulatú kirándulást tettek Mátán, ahol témát gyűjtöttek, a Hortobágyi Nemzeti Park pedig partner volt a munkájukhoz. Főleg a messzebbről érkezett alkotók fogadták örömmel a csikósbemutatót, ihlette meg őket a végtelen táj, s egyikük megjegyezte: „többet észrevesz, mint a hegyek között”.

A csütörtöki „Fess Hegyes” program kezdésére már ott voltak a kíváncsiak – köztük gyerekek is – a falu szabadidőparkjában és az érdeklődés egész nap kitartott.

A falakon kívül és belül

A programsűrűséget a tábor résztvevői is a nem megszokott, de jó dolgok között említették.

Szoboszlainé Kádár Anikó, aki egy hajdúszoboszlói művészeti iskola vezetője, épp egy „gémeskút-négyes” képén dolgozott, két másik műve a fal mellett várakozott. Kiemelte a nagyhegyesi önkormányzat és a kadarcsi csárda működtetőjének hozzáállását, úgy véli, sok ember összefogásával és jóindulatával jött létre a máris határon túlivá vált alkotótábor.

Másodszor veszek részt a Kadarcsi Művésztelepen, a legjobb benne, hogy az emberek együtt dolgoznak, ösztönzik egymást, tanulnak a többiektől, látják a másik technikáját. Tetszettek a témagyűjtő napok is. Szerintem minden kezdeményezés, ami összehozza az embereket, amitől jól érzik magukat, nagyon jó dolog!"

Más hasonló rendezvényekkel összehasonlítva is elégedett a kadarcsi alkotótáborral, szerinte a programok mellett a helyszín is vonzó, a csárda hangulata rendkívül inspiráló a falak között és azon kívül is.

Jó társaság

Több éves kihagyás után rázódik vissza az alkotásba a Pest megyei Kistarcsáról érkezett Filep Zoltán rajztanár. Kikapcsolódásként, nyári pihenésként is vesz részt a programon, ahova Agárdi Lajossal való személyes ismeretsége révén került.

Jó közösségi emberek jöttek össze, akiknek fontos az alkotás, ugyanakkor képesek kissé háttérbe szorítani énjüket, hogy közösségként működjenek; ahogyan ezt például az esti nagy beszélgetések is mutatják. A helyszín ideális, ihlető a különleges atmoszférájával, s mivel megfelelő vendéglátásban részesülünk, felszabadító, hogy az alkotásra tudunk koncentrálni."

Partiumból és Erdélyből

Guba Kerekes Zsuzsa festő és Berszán László grafikus Székelyhídról jöttek, szintén régi barátság fűzi őket a főszervezőhöz. A kadarcsi alkotótáborban először vannak, kiemelik a szokatlanul intenzív programot, ami tetszik nekik, mint ahogyan az is, hogy „erős társaság jött össze”. Ezt a „hangos esték” is igazolják, gitárral, énekléssel, beszélgetésekkel, játékkal; emellett a közös kirándulások is jó hangulatban telnek.

Csupa új embert ismertünk itt meg és a tábor különlegességét számunkra a változatossága adja. Van olyan művésztelep, ahol egész idő alatt festünk, ami nem rosszabb, csak más." Guba Kerekes Zsuzsa

Az erdélyi Dicsőszentmártonról érkezett Dégi Éva több képet is festett. Leginkább a Hortobágy különleges hangulata ragadta meg, mint mondta, az az érzése volt, a felhők szinte foghatóak, közelebb vannak, mint otthon…

HBN–Szőke Tímea