Jogerős ítélet a volt MODEM-vezető munkaügyi perében

Debrecen - Helybenhagyta a Debreceni Törvényszék a Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság márciusi ítéletét a MODEM volt ügyvezetőjének munkaügyi perében. 2015-ben a fenntartó a jogerős ítélet szerint is jogszerűen mondott fel azonnali hatállyal a nonprofit kft. akkori ügyvezetőjének, a másodfokú bíróság szerint ugyanakkor a jó hírnév megsértése mellett részben megállapítható a felperes súlyos gondatlansága és kötelességszegése is.

K. Krisztiánnak 15 napon belül az alperes számára meg kell fizetnie a fellebbezési eljárás költségeként 95 ezer, az állam számára fellebbezési illetékként 287 ezer forintot. Az önkormányzatnak ugyanakkor 300 ezer forint sérelemdíjat kell fizetnie K. Krisztián számára, mivel megsértette K. Krisztián jó hírnevét.

A törvényszék szerint az elsőfokú bíróság helytállóan következtetett a felmondás jogszerűségére, a sérelemdíj jogosságára és mértékére is. Az indoklásban a tanács elnöke kiemelte: a másodfokú bíróság a felperes fellebbezését nem, az alperes fellebbezését pedig csak részben találta alaposnak. A közgyűlés az előterjesztéssel együtt szerzett tudomást a történtekről, így a képviselőtestület a szubjektív határidőn belül döntött az azonnali hatályú felmondásról. A másodfokú tanács is úgy vélte, hogy a felmondási indokok között több nem volt világos, vagy nem volt helytálló. Nem volt jogszerű felmondási ok például az, hogy a volt ügyvezető nem adta át a bizalmas vagyonbiztonsági jelentést a Déri Múzeum igazgatója számára, de akkor sem szegte meg munkaköri kötelességét, amikor nem kötött leltárfelelősségi megállapodást. 2015 április 1-én, egy sajtóinterjúban viszont megsértette a Debreceni Önkormányzat jó hírnevét. A vezető állású munkavállalók véleménynyilvánítási jogát a törvény még szigorúbban szabályozza.

A jogerős ítélet indoklásában elhangzott: K. Krisztián vezetőként felelős volt az intézményre bízott műtárgyakért. A kezelés rendje, a szállítások pontos regisztrációja nem volt leszabályozva, pedig egy normarendszerrel jelentősen csökkenteni lehetett volna a biztonsági kockázatot. Célszerű lett volna időnként ellenőrizni, leltárba venni a gyűjtemény darabjait – tette hozzá a tanács elnöke.

A felperes számára 300 ezer forint sérelemdíjat is megítélt a bíróság. A polgármester ugyanis 2015. július 24-én a közgyűlésen úgy nyilatkozott: komoly felelőssége van K. Krisztiánnak abban, hogy az önkormányzatnak 134 millió forint kártérítést kell kifizetnie az eltűnt képek miatt. A polgármester kijelentéséről az egyik debreceni hírportál is beszámolt. Mivel a polgármester kijelentésének tartalmára nincs bizonyíték, Papp László nagy nyilvánosság előtt valóban megsértette az akkori ügyvezető jó hírnevét. K. Krisztián büntetőjogi felelősségét egyébként a rendőrségi nyomozás nem állapította meg.

K. Krisztián 2015-ben indított munkaügyi pert a MODEM Kft. ellen, miután 2015 júliusában a munkáltatói jogokat gyakorló képviselőtestület azonnali hatállyal megszüntette a munkaviszonyát. Az ügy háttere, hogy Antal Péter 2006-ban haszonkölcsön szerződést kötött a debreceni önkormányzattal, az Antal-Lusztig gyűjtemény 392 alkotását a MODEM-ben helyezték el. A képviselőtestület 2011-ben nevezte ki K. Krisztiánt ügyvezetőnek. Három évvel később véletlenül derült ki, hogy hiányzik két értékes festmény. Belső vizsgálat, önkormányzati ellenőrzés és büntetőeljárás is indult. Ez utóbbiban nem sikerült megállapítani a tettes kilétét, így az eljárást felfüggesztették. Az önkormányzat pár hónappal később bejelentette, hogy megszünteti a MODEM Kft.-t, végül azonban az intézmény integrációjáról született döntés, amely így a Déri Múzeum tagintézményévé vált.

- Debreceni Törvényszék -