A felmelegedés miatt ültek össze a Megyeházán

Debrecen - A klímaváltozás okairól is volt szó csütörtökön, az Első Megyei Klímakonferencián.

A rendezvény célja az volt, hogy a megjelentek az előadások során megismerjék az éghajlatváltozás okait, várható hatásait és az azokhoz történő eredményes alkalmazkodás módozatait. Előadásában dr. Szabó György, a Debreceni Egyetem Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszékékének docense a klímaváltozás okait, és várható következményeit taglalta. A szakember rámutatott, hogy az üvegházhatást a légköri gázok koncentrációjának növekedése okozza, ezen belül is leginkább a szén-dioxid (CO2), amelynek aránya az elmúlt hatvan évben jelentősen megnőtt a levegőben.

Nagy bizonyossággal

– Az üvegházhatású gázok és aeroszolok légköri mennyiségének, a napsugárzásnak és a földfelszín tulajdonságainak változásai megváltoztatják az éghajlati rendszer energia-egyensúlyát. Arról a szakemberek között is megoszlanak a véleménynek, hogy az üvegházhatást az emberi tevékenység okozta-e vagy egy természetes folyamatról beszélhetünk. Az utóbbi elméletet vallók azzal érvelnek, hogy a történelem folyamán bizonyítottan voltak már olyan periódusai a Földnek, amikor megemelkedett az átlaghőmérséklet. A nemzetközi összefogással létrehozott, az integrált szennyezés-megelőzésről és csökkentésről szóló irányelv ötödik jelentése szerint az emberi tevékenység hatása az éghajlatra kétségtelen, 95 százalékos bizonyossággal állítható, hogy az emberiség áll az 1950-től felgyorsuló globális átlaghőmérséklet növekedése mögött – hívta fel a figyelmet a szakember.

Visszahúzódó jégtakaró

Annak érdekében, hogy kiderüljön, ennek a felmelegedésnek milyen következményei lesznek a Földre, a tudósok éghajlati szimulációkat végeztek. A legoptimálisabb modell szerint 2100-ra minimum 1 Celsius fokot nő az átlaghőmérséklet, de a pesszimistább számítások szerint ez akár 4–5 fok is lehet majd.

– Az északi félgömbön a hótakaró és a tengeri jég kiterjedése minden bizonnyal továbbra is csökkenni fog, a gleccserek visszahúzódása és a grönlandi jégtakaró kiterjedésének zsugorodása is folytatódik. További következményekként áthelyeződnek a klímazónák, fokozódnak az időjárási válságok, betegségek terjedhetnek el, a társadalmi-, gazdasági problémák kiéleződése háborús konfliktusokhoz vezethet, melynek következtében a jelenleginél is súlyosabb migrációs válság alakulhat ki – sorolta Szabó György.

HBN–MSZ

Új program

A konferencián a jelenlévők Csik Attila területfejlesztési referens jóvoltából megismerkedhettek a „Hajdú-Bihar Megyei Klímastratégia kidolgozása és Éghajlatváltozási Platform létrehozása” című projekt cél- és feladatrendszerével. Kiderült, az elnyert 30 millió forint, vissza nem térítendő támogatásból a projekt 18 hónapos időtartama alatt kettős cél valósul meg. A fő cél a társadalom érzékenyítése az éghajlatváltozással kapcsolatos kihívásokra, valamint a szükséges intézkedések, beavatkozási irányok meghatározása. A második szempont pedig a klímaváltozás mérséklésével, ahhoz történő alkalmazkodással kapcsolatos tudásmegosztás. A projekt az óvodásoktól kezdve a felnőttekig minden korosztályt felölel.