Több bevétellel számolhatnak

Balmazújváros - A tavalyi költségvetésben betervezett bevételeket több mint 70 százalékkal teljesítette túl a város, ezért a költségvetési rendeletet módosítani kellett. A tételes felsorolásból az is megtudható, hogy nem csak a beruházásokhoz kapott támogatások és a központi költségvetésből a településnek juttatott források növelték meg a bevételi főösszeget, az önkormányzat saját bevételei is meghaladták az előirányzatokat.

„Természetesen van abban szerepem, hogy tavaly olyan sok támogatást kaphatott a város, de a pénzt csak értelmes célokra adja a kormány”. Ezt mondta Tiba István országgyűlési képviselő, volt balmazújvárosi polgármester a tényre, hogy jelentős bevételnövekedés miatt a balmazújvárosi képviselő-testületnek a hónap elején módosítania kellett az elmúlt évi költségvetési rendeletét. A honatya hozzátette: minden jó ügy mellett lobbizott, és a legkisebb településtől, Folyástól, a legnagyobb Hajdúböszörményig, mindegyik kapott központi támogatást.

Központi költségvetésből

Tiba István szerint az önkormányzatok sokkal megfontoltabban tervezik a költségvetésüket, amióta önhatalmúlag nem dönthetnek a hitelfelvételükről. Ezzel elkerülhető az olyan költségek előirányzása, ami nem térülhet meg. Másrészt a tervezéskor még nem lehet tudni, mely pályázatok lesznek sikeresek, így az azokból befolyó bevételekkel nem is számolhatnak. Emiatt már bevett gyakorlattá vált, hogy utólag módosítani kell az előző évi büdzsé sarok- és egyéb számait. A balmazújvárosiak esetében ez a bevételi oldalon 3 milliárd 909 millióról 6 milliárd 647 millió 616 ezer forintra módosult.

A 70 százalékot meghaladó növekedés elsősorban a beruházásokhoz kapott támogatásoknak köszönhető, de tételesen megvizsgálva kiderül, kevés területre nem érkezett az önkormányzathoz plusz forrás a központi büdzséből. Így például a működéséhez a törvény által elismert hivatali létszám alapján 78,5 millió, az üdülő vendégek után beszedett idegenforgalmi adó alapján pedig 5,3 millió. Az óvodai feladatok ellátására betervezett 258-hoz további ötmillió, a köznevelési intézmények működtetéséhez kapcsolódó támogatás címén pedig 11,1 millió forint. A szociális, gyermekjóléti és gyermek­étkeztetési feladatokra kapott 645 millió forint további 14 millióval nőtt az ellátottak számának emelkedése miatt. Működési célú központosított előirányzatok előre nem voltak betervezve, de ilyen jogcímen is kapott a város 32,5 millió forintot. A legjelentősebb összeg, 746 millió forint a közfoglalkoztatáshoz kapott támogatás.

A felhalmozási célú támogatások közé tartozik az uszoda építéséhez kapott 400 millió forint, ám ezt a tervezett tételt összesen további 300 millióval kellett módosítani.

Helyi és működési bevételek

A Keleti-főcsatorna mentén lévő hétvégi házak építményadójából 52 milliós bevételre számított az önkormányzat, de végül a víkendházak építményadójával és a város területén lévő vállalkozási célú építmények adójával együtt 67 millió 320 ezer forintot szedett be. A helyi iparűzési adóbevétel is meghaladta az előirányzottat, 380 millió helyett 414 millióval számolhatnak. A helyi adópótlék, adóbírság összegét is alábecsülték, mert a betervezett 1,8 millió helyett 6 millió 668 ezer forintot sikerült beszedni.

Vagyoni típusú települési adót eredetileg nem tervezhettek, de a Kúria módosítása következtében ebből is befolyt a város kasszájába 10 millió 194 ezer forint. Így összességében a közhatalmi bevételeket 580 millióról 646 millió 393 ezer forintra módosíthatták. Működési bevételként 356 millió forintot irányoztak elő, ami 426 millió 258 ezerre nőtt, leginkább az önkormányzati vagyon hasznosításából. Jelentős, csaknem 17 milliós tétel a közmunkaprogramban előállított termékek és szolgáltatások ellenértékeként kapott összeg is.

Összességében a tavalyra betervezett felhalmozási és működési bevételeket 2 milliárd 785 millió 915 ezer forintról 4 milliárd 744 millió 364 ezer forintra kellett módosítani.

Működési és dologi kiadások

Személyi juttatásokra eredetileg 552 millió 344 ezer forint volt betervezve, ez a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódóan 1 milliárd 228 millió forintra emelkedett. Ennek következtében a munkaadókat terhelő járulékok összege is módosult 170 millióról 257 millió 300 ezer forintra. A dologi kiadásoknál 685 millió 915 ezerről 810 ezer 742 forintra kellett módosítani elsősorban a közfoglalkoztatáshoz szükséges források miatt. Az önkormányzat nyújtotta támogatásokra 359 millió 428 ezer forintot terveztek, ezzel szemben 445 millió 486 ezer forintot fizettek ki. A tartalék összege 334 millió 316 ezer forintra bővült a kormánytól kapott 300 millió forint ilyen célra elhelyezésével. Az önkormányzat működési kiadásait így összességében 2 milliárd 152 millió 521 ezer forintról 3 milliárd 491 millió forintra módosították.

Egymilliárddal több kiadás

A beruházási kiadásokra 703 millió 331 ezer forinttal tervezett az önkormányzat, ebből 1 milliárd 265 millió 121 ezer lett. Felújításokra 24 milliót, ami 49 millióra módosult. A felhalmozási kiadásokat összességében 914 millió 539 ezerről 1 milliárd 523 millió 590 ezerre módosították. Ezzel a finanszírozási kiadási főösszeg 1 milliárd 632 millió 976 ezer forintra módosult, a kiadási főösszeg pedig 5 milliárd 14 millió 639 ezer forintra.

HBN–ÉP

Pontosítás: a vállalkozók is fizetnek

A város tavalyi költségvetési rendeletének módosításáról szóló, Több bevétellel számolhatnak című csütörtöki cikkünk első verziójában rövidítés miatt félreérthető információt közöltünk, amiért az érintettek elnézését kérjük.

A helyi és működési bevételeknél ugyanis csak az szerepelt, hogy a tervezett 52 milliós bevétellel szemben beszedett 67 millió 320 ezer forint a Keleti-főcsatorna mentén lévő hétvégi házak építményadójából származik, holott abból csak 3,2 millió forint folyt be, a többi a város területén lévő vállalkozási célú építmények adója után.