Március 15. - Kossuth-díj - Galánfi András népművész

Budapest - Mérföldkőnek érzi Galánfi András fafaragó népi iparművész, hogy évtizedek elteltével újra egy népművész is megkaphatta a Kossuth-díjat.

Az első szó a köszöneté, hiszen nagy dolog ez, mérföldkő - hangsúlyozta Galánfi András az MTI-nek csütörtökön. Emlékeztetett arra, hogy a népművészek közül utoljára 1978-ban Kántor Sándor fazekas népművész vehetett át Kossuth-díjat, de reméli, hogy a jövőben harcostársai is megkaphatják a kitüntetést és ez folyamattá válhat.

Mint előadóművész, a népművészet mestere és iskolalapító, valamint a Hortobágyi Nemzeti Park Látogatóközpontjában működő kézműves udvar megteremtője és a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja kapta a díjat - mutatott rá.

Kiemelte: azzal, hogy az MMA a magas művészetek sorába emelte a népművészetet, elismerte, hogy ez a műveltség a nemzetépítő műveltség fontos része, és aki a nemzetet építeni akarja, annak itt kell keresnie a gyökerét. Ez az a kultúra, amely megkülönböztet minket bármely más ország kultúrájától, ugyanakkor össze is köt minket az egyetemes kultúrával. Hozzátette: ez igazán fontos most, amikor az európai átrendeződés vélhetően kulturális szinten fog lezajlani.

Az alkotó kitért arra is, hogy 1992-ben kézműves iskolát alapított Nádudvaron, amely azóta európai hírűvé nőtte ki magát. Bár már nyugdíjas, kollégái továbbviszik azt a szellemiséget, amelyet rájuk hagyományozott, a lélek kinyitását - hangsúlyozta.

Galánfi András a kitüntetést a rönkbútor-faragás régi hagyományát mesteri módon folytató, a modern funkciót tradicionális stílussal ötvöző alkotásai, valamint a magyar népi tárgykultúra kincseinek továbbörökítését elhivatottan szolgáló munkája elismeréseként vehette át.

- MTI -