Kortárs színezet, mindennapi történelem

Debrecen - Minden eddiginél teljesebb kiállítás nyílik drMáriás, azaz Máriás Béla alkotásaiból szombaton a Modemben.

A művek május 14-ig láthatók, és ha tehetnénk, érdemes volna jól beosztani az élményt: napi két-három festményt „átolvasni”. Beugrani munka előtt, s feltöltődni Bayer Zsolt alázatos arcától, ahogyan nézi a visszaadott lovagkeresztet csőrében szállító békegalambot; célba venni a tárlatot egy nehéz nap után, és lelki harmóniára lelni Andy Vajna a mélyszegénység megszűnéséért könyörgőimára kulcsolt kezeit figyelve. Ráadásul nem hihető, hogy az egyszeri látogató száznyolcvanat képes befogadni olyan festményekből, mint például az „Áder János gyorsan aláír minden törvényt, majd elrohan Zalaigricére, ahol egy felfújható bohóchallal megnyeri a horgászversenyt, és miközben örül nem veszi észre, hogy felfújható gumicápának öltözve a tüntető pedagógusok támadnak rá” címűt. Ezt az ötven éves képzőművész ismertette a készülő kiállítás sajtóbejárásán csütörtökön. – Kelet-Európában nincsenek olyan gazdag kortársművészeti kiállítóterek, mint New Yorkban vagy Párizsban, ezért szerettem volna készíteni egy olyan modern művészeti barkácsmúzeumot, ahol stílusukban megjelennek a világhírű neves alkotók. Mindezt kiegészítettem egy Kelet-európai szellemvasúttal: témaként megjelennek azok a híres személyek, akik minket nagymértékben befolyásoltak. Ők a mi hőseink, legyenek negatívak, pozitívak vagy neutrálisak, mert meghatározzák a jelenkori gondolatainkat, érzelmeinket – fogalmazta meg a drMáriás, hogy hogyan születhetett meg a Viszkis rabló és a csendőrök Kazimir Szeverinovics Malevics lengyel származású orosz–szovjet festő műterméből, azaz stílusában. A tárlaton így evezhet egy csónakban II. Erzsébet és Geronazzo Mária, így látható Habony Árpád kaszás parasztként narancssárga naplementében vagy Gyurcsány Ferenc migránsként. Orbán Viktort különböző időszakokban örökítette meg drMáriás: Che Guevara jellegű harcosként, támadott célpontként, a nemzetért síró bátor férfiként, az Európai Unió egére szálló Ikaruszként, s legutóbb a kortárs művészet imádójaként.

A festékpöttyök mögött

A képek minden rétegének felfedezéséhez szükségünk van az asszociatív képességünkre, s időre (de a kész tárlatot látogatóknak segítenek majd a feliratok is). Amikor a festő értelmezési tippeket adott egyik művéhez, akkor derült fény annak igazi mélységére: „Kelet-európaiakként másféle szellemi örökséggel próbáljuk értelmezni a művészetet. Míg egy nyugati ember felszabadultan tud egy Jackson Pollock-képet élvezni, mi akarva-akaratlanul a teljesen informel /absztrakt, forma nélküli/ dolgokba is belelátunk valamit. Rákosi Mátyás Jackson Pollock konyhájában énekel című festményemen ezért feldereng Rákosi arca. Az amerikai festőművész tehát nem locsolgathatja tovább nyugodtan a színes festékeket, mint eddig, mert megjelenik valaki és dalolni kezd. Az éneklés az istenivel való kapcsolatot jelenti. A vörös árnyalatokban megjelenített vészjóslóan éneklő politikus valamilyen szentséget szólít meg. Pollock pedig megpróbálja összefröcskölni gyorsan, hogy legalább az arcát ne lássa.”

Béke veled, ellened?

– A Béke veled cím egy köszönés, amit a világ minden táján használnak, mindenki erre vágyik. A képek között több ábrázolja a huszadik századi hazai történelem ismert alakjait, akik békét, jobb életet ígértek, de utólag a hamis messiásnak bizonyultak; jórészt háború lett a következménye tetteiknek – mondta Gulyás Gábor kurátor. Elhangzott: a tárlat átfogó képet ad a kortárs magyar kultúra meghatározó alakja, az egykori Újvidéken született drMáriás munkásságáról, főként hazánkban még nem vagy csak ritkán kiállított darabjait választotta ki a harminc évnyi képzőművészeti termésnek, amelyen túl megjelenik, zenei, írói tevékenysége is.

HBN–HABE

A tárlat március 11-én 17 órakor nyílik, majd koncertezik az alkotó zenekarával, a Tudósokkal, végül Máriás Béla tart tárlatvezetést 21 órától a jelenlévőknek.

Társadalomsebész

1966-ban született Újvidéken. Belgrádban folytatta művészeti tanulmányait 1987 és 1991 között és 1991-ben költözött Magyarországra az egykori Jugoszláviából.

Összművészetinek is mondható munkásságára főleg a harsány és kritikai hangvétel, valamint a kelet-európai identitásból, történelmi és politikai sajátosságokból fakadó létkérdések jellemzők.

Alkotói nyelvezetében a punk, az avantgárd, a dadaizmus, a pop-art, a szürrealizmus és egyéb eszközökkel operál. Művészeti, közírói tevékenységét társadalomsebészetként definiálja.