Helyi közélet

2017.02.02. 13:32

Nagyi pari

<em>„Paradicsomból például konkrétan több ezer nem hibrid fajta létezik, amelynek termesztésével próbát tehetünk, és mindegyiknek megvan a saját jellemző kinézete, valamint íze, zamata.” (Írta a Hobbikertész 2015. márciusi száma.)</em> T. Szűcs József írása.

„Paradicsomból például konkrétan több ezer nem hibrid fajta létezik, amelynek termesztésével próbát tehetünk, és mindegyiknek megvan a saját jellemző kinézete, valamint íze, zamata.” (Írta a Hobbikertész 2015. márciusi száma.) T. Szűcs József írása.

Nagyanyám és kortársai természetesen a természet kitermelte, mondhatnánk kinemesítette zöldségeket ismerhették és termesztették. A legszebb zöldségek vagy éppen dinnyék magját ő is kiválogatta, s a jövő vetésig feltette a padlásra száradni. S ezen magok termése éppen olyan kitűnő lett, s ugyanazon jellemzőkkel érett be, mint a hasonló módszerrel nevelt elődei több évtizedig azt megelőzően. A modern hibridek nélkül persze nem létezne tömeges növénytermelés. Viszont termésük magja, ha van, semmit sem ér. Csupán időpocsékolás azokat begyűjteni, ha szeretnék a következő évben ismét ugyanazt termeszteni. Hisz ha ki is kel, legfeljebb formás gyom lesz belőle. Vagy az sem. Merthogy a hibridek tulajdonságai nem örökíthetők termésük magjait elvetve.

Ugyanakkor nemcsak nálunk, hanem világszerte megnőtt az igény az ugyancsak egyen ízű hibridzöldségek után a helyi, hagyományos tájfajták iránt. Szerencsére, illetve korántsem annyira, a nagy vetőmagtermelő óriáscégek ugyancsak ráéreztek az igények változására. S immár kínálatuk előkelő helyén szerepelnek a nagyon régi, regionális fajták. Tehát hozzájuk lehet jutni. De vajon az „eladóik” miként jutottak hozzá? Az biztos, hogy nem a nagyi hagyományos, utánozhatatlan paradicsomának magjait gyűjtögették egyenként össze. Nem is maguk termeltek annyit, hogy kielégíthessék a vetésre éhes kiskertészek nagy, globális étvágyát. Merthogy ez megint évekbe telt volna. Helyette a hagyományos hibrid technológiával, mesterséges összeporzással állítanak elő olyan vetőmagokat, amelyek ráírják, hogy a nagyi paradicsomja, hagyományos tájjelegű növény, helyi jellegzetesség stb. Szóval mindenképpen valami hasonló, retró zamatú nevet, kifejezést. S mi el is hisszük a vetőmagzacskóra írt információt, hisz például arra természetesen ügyelnek, hogy a kínált zöldség fényképe a fenti igényeket idézze. De egyébiránt általában nem sok közük van a feltüntetett származási helyhez, tájfajtához. Legfeljebb nyomokban. Egyébiránt szinte ugyanolyan mesterséges teremtmények, készítmények, mint a bevallott hibridek. Tény, ha minden körülmény klappol, kiváló termést adnak. De csak életükben egyszer, az első vetésük évében. Szóval ez olyan nagyi paradicsom, amely nagyon nem nagyi. Viszont nagyon is gógyis, hisz ha megtetszik az íze, a következő tavaszon újra meg kell vennünk a magját a boltban.

Hozzáteszem, a nagy nemzetközi vetőmag forgalmazók, előállítók kínálatában a nosztalgia (ál)fajták mellett vannak például remélhetőleg igazi magyar paprikafajták is. Amelyeket az egész világnak jó szívvel és a hazainál vagy tízszeresen jobb áron kínálnak. Mint ahogyan szinte mindent. Mindenekelőtt persze a gazdag országok kiskereskedelmében. Nekik valószínűleg tehát, bármilyen rossz egyébként a mezőgazdasági szezon, az időjárás, aligha okoz egyetlen évben sem csalódást a (saját) ”termésük”.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a haon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában