Miért falazták Csokonai szobrát a színház két ajtaja közé?

Debrecen - Bűnbanda fosztogatott éjente a Nagytemplom és a főiskola közti fasorban. Fejezetek Debrecen történetéből, 7. rész: Emlékkert és a város első köztéri szobra a leégett házak helyén.

Debrecen központjában a szobrokkal ékes Kálvin tér két évszázaddal ezelőtt a Péterfia utca része volt, amely nyolc telekkel a Nagytemplom és a Református Kollégium között kezdődött. A másik oldal első háza ettől beljebb, a Piac utca és a Csapó utca sarkán állt. A templom mögötti porták a Kollégium főépületét és a régi Nagytemplomot is elemésztő tűzvész során, 1802-ben pusztultak el.

A Református Kollégium és az előtte található porták 1802 előtt | Forrás: Papp József gyűjteménye

Területüket, újjáépítés helyett ahhoz az ősidők óta létező kisebb térhez kapcsolták, ahol ma Csokonai szobra áll.

Piacterek

A templom háta mögött szabaddá tett térséget minden szépítgetés nélkül vásártéri célra rendelték. A belvárosi utcákon zajló hetivásár idején itt a „Collegium és Templom közt a’ Juh bőrt és bundát” árulták a „kóbor állatok gyűlhelyéül szolgáló ronda tér” területén évtizedeken keresztül. A keleti oldali régebbi teresedésen a zsibvásár mellett volt az egyik belvárosi kút, meg ott állt egy rozoga őrház is. Az igen vegyes képet mutató térség szépítését, rendezését bizonyára az is hátráltatta, hogy 1803 és 1816 között az új Kollégium, illetve 1815-től 1827-ig az új Nagytemplom elhúzódó építkezésének felvonulási területe volt.

A Péterfia utca kezdete a Kollégium és a Nagytemplom között 1802-ig | Forrás: HBM Levéltár, Papp József gyűjteménye - Kattintásra nagyobb méretben

Utóbbi esetében talán még tovább is, mivel a város jelképévé vált klasszicista istenháza körüli magas podeszt (külső terasz) felépítésével csak 1846-ban végeztek.

Emlékkert Társulat

A környék állapotában a 19. század közepéig érdemleges változás nem történt, pedig Kazinczy Ferenc már 1824-ben meglátta benne a platánnal, jegenyével, kanadai nyárral, bignoniával beültetett kies sétatér lehetőségét. A rendezetlen állapotok oda vezettek, hogy 1861-ben a korabeli újság egy itt garázdálkodó bűnbandáról írt, amely „a Bika alatt levő lebujban álomporral elkábított vendégeket éjente a nagytemplom és főiskola közti fasorban fosztogatta ki!” A város szépítésének ügye néhány szépérzékű polgár (tanár, kereskedő, mérnök, ügyvéd, stb.) összefogásával mozdult ki a kátyúból, amikor – titkoltan – a szabadságharc emlékműve és – nyíltan – Csokonai szobrának felállításához indítottak adománygyűjtést.

Az adakozás sikerén felbuzdulva 1861. szeptember 29-én 50 alapító taggal megalakult az Emlékkert Társulat emlékszobrok felállítására, és azokhoz parkosított terek létesítésére. A városvezetés váltakozó erejű támogatását élvező szervezet anyagi forrása a kisebb felajánlások mellett sorsjátékból, hangversenyek, műkedvelő előadások bevételéből, helyi cégek, szervezetek adományából származott. A legnagyobb egyéni alapítvány Csanak József és Szabó Lajos gőzmalmi igazgatók félévi jutalékából jött létre. Az önzetlen ajándékozókhoz csatlakozott Skalnitzky Antal fővárosi építész – a városi színház tervezője –, aki a mai Kálvin téri emlékkertek tervét ingyen készítette el.

Csokonai-szobor a keleti Emlékkertben az 1870-es években | Forrás: Déri Múzeum

Parképítés

A meglévő „dísztelen” akácok eltávolításával kezdődött a Nagytemplom és a Kollégium közötti nagyobbik emlékkert kialakítása Vass Pál főiskolai kertész irányításával 1862-ben. A tereprendezés és az öntöző kút elkészítését követően 800 darab – 130 fajta – facsemetét ültettek ki a térségbe. A park zárható kapukkal épült végleges vaskerítése – amelyet 1935-ben bontottak szét – az István Gőzmalom műhelyében készült 1863-ban a társulat agilis elnökének, Csanak Józsefnek londoni útjáról származó kerítésminta szerint. A park építése 1864 szeptemberére az öntözővizet tároló medence kivitelezésével, majd „karos lócák” kihelyezésével fejeződött be. A következő év tavaszán a keleti oldali emlékkert is kialakult. Itt a közlekedési utak átrendezését, kerítés építését és több mint 50-féle akácfa kiültetését végezték el.

Az első két szoboremlék

Az emlékkertek, egyben a város első szobra, az 1849-es debreceni csata emlékét megörökítő mű a politikai viszonyok miatt a hatóságok elől eltitkolva készült el. Az először a Hosszúpályi országúton lévő honvédsírra szánt, haldokló oroszlánt ábrázoló emlékmű tervét még a kaszinó pályázatára vetette papírra Komlóssy Imre. A szobrot az Emlékkert Társulat megrendelésére ennek alapján faragta ki sóskúti mészkőből Marschalkó János, a fővárosi Lánchíd oroszlánjainak alkotója 1861-ben. Az alkotás ezek után évekig Vecsey Imre építőmester Piac utcai kőfaragó műhelyében befalazva várt a felállításra. A kiegyezés után végül a nagyobbik emlékkertben a Kollégium előtt összehordott dombra helyezték a monumentális alkotást, és azt 1867. augusztus 2-án, a csata évfordulóján leplezték le. (1899-ben az ütközet fél évszázados jubileumán a Honvédtemetőbe vitték át a szoboremléket, és ott a sírdomb tetején avatták fel újból.)

Az emlékkertek második emlékművét, Csokonai Vitéz Mihály szobrát 1871. október 11-én a kisebbik park közepén leplezték le. A költő városközponti szobrának ötlete már az 1830-as években felmerült. Az akkor elhamvadt kezdeményezés 1859-ben éledt újjá, és azt az Emlékkert Társulat juttatta el a megvalósulásig. Izsó Miklós szobrásszal 1866-ban indult az előzetes egyeztetés, aki a megállapodás nyomán Debrecenben készítette el a nagymintát és a gipsz-formát. A Münchenben bronzba öntött alkotás 1870 júliusában már Debrecenben volt, bár akkor még nem készült el a talapzata, így a színház előcsarnokában állították ki, majd a bejárat két ajtaja közé befalazták. Ott volt addig, amíg – továbbra is csak a debreceniek adakozásából – szinte fillérenként összegyűlt a hiányzó összeg a felavatáshoz.

- Papp József -

Puskaport készít? De nem Debrecenben!

Debrecen - December végén írtuk, hogy a 17. században még fejvesztéssel büntették, akit szándékos gyújtogatáson kaptak. Most folytatjuk.

„Tűzre, vízre vigyázzatok…”

Debrecen - A 17. században még fejvesztéssel büntették a szándékos gyújtogatáson kapott debreceni lakost.