Olvasói levél: Kellenek-e a nagy méretű fák?

Debrecen - A Debrecen, Csillag utca fáinak kitermelését szorgalmazó aláírásgyűjtés miatt ragadtam tollat. Már jelent meg egy cikk a Csillag utca felemás fasoráról, ezért félő, hogy lesz foganatja az aláírásgyűjtésnek, és kivágják a többi nagy fát is itt.

Az utcában lakom több mint 25 éve, így ismerem a felemás fasor történetét: körülbelül 10 éve egy hatalmas viharban sok nagy ág letört a japán­akácokról, és egy fa kidőlt, néhány házban és gépkocsiban kisebb-nagyobb kár keletkezett, ezért az utca 2/3-án kivágták a fákat. Szerencsére a pénz elfogyott, így a többi fa megmaradt, ezekkel azóta nem volt probléma, így indokolatlan volt a fakitermelés.

Nyugdíjazásomig gyakorló erdőmérnök és környezetvédő mérnök voltam, kb. ezer hektár erdő kitermelését és felújítását irányítottam, parkokat terveztem és kiviteleztem. Nagyon sok régi parkot bejártam, és megtapasztaltam, hogy melyek a hosszú életű fák, a japánakácok is köztük vannak (300-500 év is lehet az életkoruk).

Visszatérve a Csillag utcai fasorra – mi indokolja a fenntartását:

1) A japánakácok még nagyon sokáig élhetnek. A fák ágainak az esetleges letörését, megfiatalítással: 8-5 méter magasan visszavágással meg lehet oldani. (Lásd Debrecen Széchenyi-kerti Református Templom udvarán és előtte lévő japánakác fák).

2) A japánakác az egyik olyan fa, amely jól és hosszú ideig elviseli a városi klímát, sajnos kevés ilyen nagyra megnövő, a városi levegőt hatékonyan tisztítani képes fafaj van, a madárcseresznye és a platán még ilyenek.

3) A fák leveleik felületének nagyságával arányosan termelik nekünk az oxigént, szűrik ki a port, adnak árnyékot. Az utcába újonnan telepített gömbjuharokról mindössze fél zsáknyi, míg a japánakácokról 8-10 zsák lombot szedünk össze lombhullás után. Nyáron, a nagy melegben a gömbjuharos részen 35-40 Celsius-fokra is felmegy hamar a hőmérséklet, míg a nagy fák alatt kellemes 20-25 fok van. Ebből is látszik, mekkora nagy a veszteség minden szempontból az új szakaszon. Ráadásul az újonnan ültetett gömbjuharoknak 15-20 százaléka az ültetés óta már ki is pusztult.

Hátránya is van természetesen a nagy fáknak: több levelet kell seperni, eléri a vezetékeket és ezért karban kell tartani, a magas ültetés miatt rongálhatja a járdát, de ez még nem indokolja a kitermelésüket.

Amikor Debrecenbe kerültem, 45 évvel ezelőtt, a Nagytemplom tornyából kinézve több fát lehetett látni, mint épületet, ma már alig lehet látni fát az épületek között. Ilyen-olyan okokból nagyon sok nagy fát kivágtak, helyettük általában kis növésű fákat ültettek, amelyek sohasem fogják pótolni – még ha tízszer annyit ültetnek is – a nagyokat.

Sajnos az emberek nagy része rövidtávon gondolkozik, már elfelejtette a nyári árnyékot, csak a levélsöprés nehézségét veszi figyelembe. Én azt szoktam nekik mondani, hogy most fizetünk az egész nyári kellemes árnyékért, és szerintem ez nem nagy ár.

Gyakran olvasok a városok elsivatagosodásáról, ami már itt Debrecenben is érződik nyáron, és látható is – például a hársfák levelei már nyár közepén kezdenek száradni, korábban ez nem volt így.

Sokszor elmondtam munkám során, amikor egy erdőkitermeléskor egy ígéretesebb fát meghagyattam, hogy a gyerekeinknek, unokáinknak is maradjon néhány nagy fa, annál is inkább, mert a mi életünkben már nem nő ekkora, hiába ültetünk

Írásomat ajánlom a városi főkertész figyelmébe.

- Németh László erdő- és környezetvédő mérnök, Debrecen, Csillag utca -

Válasz: személyesen

Mivel az írás végén Kuhn András is „meg lett szólítva”, szerettünk volna reagálást kérni tőle is a leírtakra, de a városháza sajtóirodáján keresztül azt az információt kaptuk, hogy a főkertész személyesen akar válaszolni a levélíró felvetéseire, vagyis azok az érvek olvasóink számára így „rejtve” maradnak.