Új lendület az innováció támogatásában

Debrecen - Most már fontos, hogy ne csak az operatív programokra koncentráljanak az uniós támogatásokra pályázók.

Nyolc éve alakult meg az INNOVA Észak-Alföld Regionális Fejlesztési és Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft., hogy elnevezésének megfelelően tevékenységével koordinálja és támogassa a megye és a régió társadalmi és gazdasági szereplőit. Elsődleges szervezetként hidat képezzen tulajdonosai, a Debreceni Egyetem és a megyei önkormányzat, valamint a tágabb értelemben vett környezete innovációval kapcsolatos igényei, illetve az ezekhez szükséges források között. Az innovációs és kutatás-fejlesztési folyamatok összehangolása, a technológiai innovációs hálózatok szervezése és támogatása, valamint az innovációs szolgáltatások nyújtása mellett idén bővítette tevékenységeit az ügynökség. Ehhez kapcsolódó lényeges változás, hogy az ügyvezető igazgatói posztot az a Vámosi Gábor tölti be november óta, aki a Lenerg Energiaügynökség Nonprofit Kft. vezetője is. Így az egyetem Kassai úti campusán található inkubációs központban szoros együttműködésben, de külön gazdasági egységként működik a két ügynökség, melyek közül a Lenerg kimondottan az energetikai pályázatokkal, köztük az ESCO finanszírozásúakkal is, míg az INNOVA többek között a közvetlen brüsszeli forrásokra kiírtakkal foglalkozik. Utóbbi tevékenységéről beszélgettünk az új ügyvezetővel.

Összeáll a nemzetközi konzorcium, mi pedig a teljes pályázatot megírjuk és menedzseljük

Vámosi Gábor

Az új seprűtől mindig azt várják, hogy jobban seperjen. Ebben az esetben ez mivel érhető el?

Vámosi Gábor: Az INNOVA Nonprofit Kft. eddig is remekül működött, de eljött az idő az irányváltásra. Ez azt jelenti, hogy immár három feladatrendszert állítottunk fel. Az egyik a közvetlen brüsszeli forrásokra pályáztatás, hiszen erre 2020-ig összesen 79 milliárd euró áll rendelkezésre, jelenleg például 138-féle kiírás fut a legkülönbözőbb területeken. Ehhez kapcsolódik az úgynevezett Brainfactory (Agyüzem) program, amely az innovatív ötletek azonosítását, támogatását és megvalósulását tűzte ki célul. A pályázati projekt a Visegrádi Alap társfinanszírozásával valósul meg, és egy előválogatás után minden országból három versenyező jut tovább, tőlünk az egyetem hallgatói pályáztak, de jövőre szeretnénk kibővíteni a középiskolákra is. A hazai innovációs pályázatok támogatása mellett teljesen új terület az ügynökségnek a saját interaktív eszközfejlesztés, amiben nagy lehetőségek rejlenek. Már született néhány ötletünk, most az elképzelések megvalósításán dolgozunk. Ugyancsak újdonságnak számít a korszerű, 3D-s technológiára épülő szolgáltatásfejlesztésünk. Mindkettőt az oktatásban is hasznosítani szeretnénk.

Vegyük sorra a tevékenységi területeket. Első helyen a közvetlen brüsszeli forrásokat említette, mint a fejlesztési lehetőségek egyik formáját, de eddig ez szemben a különböző operatív programokkal csak kevés publicitást kapott.

Vámosi Gábor: Valóban, a pályázók az elmúlt években főleg a hazai kiírású pályázatokra koncentráltak, holott a közvetlen brüsszeli források lehetősége eddig is adva volt. Ám ennek az uniós támogatási formának az adminisztrációja a többitől eltérő, ezért nem is nagyon jutott el a híre a potenciális igénylőkhöz. Mivel – a jelenlegi állás szerint főleg 2020 után – már sokkal nagyobb szerepet fog kapni, és az addig tartó költségvetési ciklusban is a már említett 79 milliárd eurós keret áll rendelkezésre, létrehozták a Magyar Fejlesztési Központot (MFK) ezen források koordinálására. Mi pedig abban vállaltunk úttörő szerepet, hogy elsőként az országban stratégiai együttműködési megállapodást kötöttünk a központtal, amiről néhány hete a Napló is beszámolt. Ennek lényege, hogy attól kezdve rajtunk, mint eddig egyetlen Horizont 2020 Forrásponton keresztül is elérhetők a közvetlen brüsszeli forrásokra kiírt pályázatok, melyek megismertetését vállaljuk. Így már nemcsak az MFK honlapjáról tájékozódhatnak a pályázni szándékozók, hanem a miénkről is, amit éppen emiatt is megújítottunk.

Ez azt jelenti, hogy aki nem a budapesti ügyintézést választja, az az INNOVA Nonprofit Kft.-nél is jelentkezhet pályázási igényével?

Vámosi Gábor: Elsősorban az alapítóink, az egyetem és a megye, valamint a régió társadalmi és gazdasági szereplőinek az igényeit szeretnénk kielégíteni, ám természetesen a máshonnan érkezőket sem utasítjuk el. Jelenleg hat munkatársam foglalkozik ezzel, de örömmel bővítjük a létszámot a megnövekedő igények függvényében.

A reménybeli pályázónak mivel kell jelentkeznie?

Vámosi Gábor: Elsősorban egy jó ötlettel, amit azonban nem csak várunk, hanem mi is javaslunk például az önkormányzatoknak a pályázati felhívások közzététele után. Mivel 30-40 településsel is rendszeres kapcsolatban állunk, főleg azoknak szólunk, ha olyan kiírással találkozunk, ami őket érdekelheti. Ebben az esetben nemzetközi partnert is keresünk nekik, ugyanis ezeknek a forrásoknak egy része konzorciumoknak hívhatók le, azaz legalább három országból kell kikerülniük a pályázóknak. Emellett megírjuk és menedzseljük a pályázatukat, valamint vállaljuk a személyes kapcsolattartást, ami az egyik legfontosabb tényező az együttműködésben. Visszatérve az ötletekhez, éppen ezek begyűjtését és támogatását szolgálja a már említett Brainfactory nemzetközi projekt. Az „Agyüzem” célja, hogy a nemzetközi konzorcium tagjai műhelytalálkozókon osszák meg egymással és fejlesszék tovább közösen azokat a módszereket, gyakorlatokat, amelyeken keresztül támogathatóvá válik az innovatív ötletek megvalósítása, és az így létrejövő termékek piaci bevezetése.

A Panyolai Szilvórium Zrt. is innovációs díjat kapott Panyolai Rubint elnevezésű pálinkájáért. Fotó: Molnár Péter

Milyen területeket érinthetnek az ötletek, illetve a közvetlen brüsszeli forrásokra kiírt pályázatok?

Vámosi Gábor: Nagyon széles a paletta, az informatikától, az állampolgársági jogokon, a környezetvédelmen, a testvérvárosi kapcsolatokon, a kulturális örökségvédelmen át a gyógyászatig sok minden belefér. Azt azonban tudni kell, hogy a kiírások elég bonyolultak, nem könnyű rajtuk eligazodni, ehhez szükséges az a tapasztalat, amivel mi, illetve a tapasztalt pályázat­írók rendelkezünk. Előfordul, hogy az ötletadó nem is gondolja, hogy adott elképzelés kivitelezésére is kiírtak már pályázatot. Így pályázik jó eséllyel a megvalósításra az általunk koordinált Agyüzem nemzetközi programban beadott 13 magyar ötlet közül az egyik, melyet egy debreceni egyetemi hallgató nyújtott be a kéztorna gyakorlati megújítására. Ebben a mi feladatunk a mentorálás a pályázat elkészítésétől a gyártó partner és a piac megtalálásáig.

Próbáljuk már a teljes folyamatot lemodellezni a jelentkezéstől.

Vámosi Gábor: Kezdhetjük azzal, hogy a megújult honlapunkról lehet tájékozódni, illetve a már ismert partnereinknek rendszeresen küldünk hírlevelet. Ebből megismerik a lehetőségeket, melyekhez ötleteket várunk tőlük. A nemzetközi adatbázisunkból megkeressük a szóba jöhető partnereket, akikkel felvesszük a kapcsolatot, vagy az ottani bonyolító ügynökséget keressük meg a közvetítésre. Valamennyi tagországban rendelkezünk ilyen kapcsolatokkal. Ezt követően összeáll a nemzetközi konzorcium, mi pedig a teljes pályázatot megírjuk és menedzseljük.

Számszerűsíthető a célkitűzés, amit a megújult ügynökségnek el kell érnie?

Vámosi Gábor: A projekt támogatási összegek teljesen kiszámíthatatlanok, így amit meg lehet határozni: jövő évben legalább 30 pályázatot szeretnénk menedzselni a közvetlen brüsszeli forrásokhoz tartozók közül.

Említette az ügynökség két új profilját is, amelyekben szintén úttörő szerepet játszanak.

Vámosi Gábor: Saját fejlesztésű interaktív eszközöket szeretnénk elterjeszteni az oktatásban és a gazdasági életben is. Ilyenek azok a játszótéri elemek, melyek lehetővé teszik a felnőttek és a gyerekek együttes játékát a beépített alkalmazások segítségével. Hogy érthetőbb legyen: például a libikóka használata előtt mindketten beüthetik a súlyukat, s ez alapján egy kiegyenlítő motor megteremti az egyensúlyukat. De vannak ötleteink múzeumi berendezésre, amellyel interaktívan fokozható a látogatás élménye. Az oktatásban egy olyan mobil szabaduló szobaegyüttest szeretnénk kifejleszteni, amelyben a „kulcsot” a tanulók a tananyaghoz kapcsolódó ismereteik alapján kaphatják meg. Ezzel a megye valamennyi iskoláját fel akarjuk majd keresni, s amikor ez megtörtént, újabb tartalommal indulna az újabb kör. Ezekhez a fejlesztésekhez egy főállású munkatársat is felvettünk.

Ezekre lehet közvetlen brüsszeli forrást vagy más támogatást találni?

Vámosi Gábor: Csak részben. Az érdeklődés egyébként óriási lenne irántuk, de egyelőre inkább ráfordítás nélkül szeretnének a partnerek hozzájuk jutni, pedig az ilyen újszerű és hasznos eszközök akár az önkormányzatoknak, akár más intézményeknek megérné a kiadást. Például egy parkban elhelyezett „napfa”, melynek az energia ellátását napelemek biztosítanák és alkalmas lenne laptoppok és mobiltelefonok töltésére, egyben a környezettudatosságra is nevelne.

Hogyan hasznosítható a 3D-s stúdió és eszközpark?

Vámosi Gábor: Részben az oktatásban és kultúrában, de jól alkalmazható a technológia például az építőiparban, ahol a hagyományos mérést válthatja fel sokkal pontosabb eredménnyel. Ennek még az elején járunk, menet közben kiderül majd mennyi más területen felhasználható még fel.

Ez azt sugallja, hogy üzletnek sem utolsó ez a „lába” az ügynökségnek, amely azonban nonprofit formában működik. Mi lesz a sorsa a várható nagy nyereségnek?

Vámosi Gábor: Ez jól hangzik, de még nem tartunk ott. Nagyon sokat kell érte dolgoznunk, s amennyiben elérjük, akkor újabb fejlesztésékre fordítjuk, másrészt éppen ez teszi lehetővé, hogy versenyképesek legyünk az árainkkal a piacon a riválisainkkal szemben.

- Égerházi Péter -