Sörforradalom után a szakma

Budapest, Debrecen, Miskolc, Nyíregyháza - A házi sörfőzdék egyelőre nem veszélyeztetik a hazai nagyüzemek piaci pozícióit.

A hazai sörgyártás bevételei egyenletesen növekedtek az elmúlt három évben, de a piaci szereplők között rendkívüli módon hiányoznak a közepes méretű üzemek – összegezte az OPTEN Informatikai Kft. elemzését Hantos Zoltán, a céginformációs szolgálat projektmenedzsere.

Polarizáltak

A sörgyártással foglakozó hazai vállalkozások elmúlt három éves pénzügyi beszámolóinak vizsgálatakor szembetűnő az a tény, hogy az ágazati szereplők méretüket tekintve rendkívül polarizáltak. Az egyik oldalon az a 10-11 közép- és nagyvállalat található, amelyek uralják a hazai piacot és általában külföldi licencek alapján, nagyüzemi módon állítják elő termékeit. Árbevételük általában meghaladja az évi 100 millió forintot, de zömük milliárd feletti forgalmat produkál évről évre. A másik oldalon pedig az elmúlt néhány évben a kézműves termékek divatját meglovagoló házi és családi sörfőzdék állnak, melyek éves forgalma nem éri el a 100 millió forintot, sőt többségük csak néhány millió forintos nettó árbevétellel rendelkezik. E két véglet között nincs működő piaci szereplő.

Tartható lesz

Az elmúlt három évben a piaci szereplőinek száma évről évre növekedett, elsősorban a mikro- és kisvállalati szegmensben, ami azt jelzi, hogy még most is sokan látnak fantáziát a kisüzemi sörfőzésben. A veszteséges vállalkozások arányát vizsgálva azonban jó látható, hogy a nem megfelelő tőkeerővel piacra lépő kis sörfőzdék majdnem fele (47,5 százaléka) veszteséges, ami a jövőre nézve nem ad okot a túlzott bizakodásra. A nagyüzemek száma szintén növekedett, sőt árbevételeiket is tudták növelni. Arányát tekintve árbevételük teszi ki az ágazat összes bevételeinek 94,2 százalékát, és közülük csak két vállalkozás volt veszteséges. Amennyiben a hazai sörfogyasztási szokások nem változnak drasztikusan, ez a növekedési tendencia a következő években is tartható lesz.

HBN