Lennon lelke utat tör a mindenségen át

Debrecen - Kevés helye lehetett a világnak, ahol ilyen szinten emlékeztek meg a 76 éve született Beatles-legendáról.

Vannak dolgok, melyekkel vagy nagyot lehet bukni, vagy a mennybe lehet menni, ilyen a Beatles interpretálása is. Bár egyre inkább fogyóban azoknak a száma, akiknek az első igazi zenei élménye a négy liverpooli gombafejű srác valamelyik, azóta örökzölddé nemesült számához fűződik, azért még sokaknak ott cseng a fülében a hatvanas évek egy-egy hallhatatlan dala az első taktus után. Ezért kockázatos a Lennon – McCartney számokhoz nyúlni, túl sokan ismerik az eredeti verziót. Nem véletlen, hogy a feloszlásuk utáni években, majd később más bandák vagy erre a célra létrehozott formációk által a nevükkel kiadott bakelit korongok sokáig ott porosodhattak a lemezboltok polcán. Elég volt ugyanis egy fülhallgatós rövid mintavétel, hogy kiderüljön, az nem az igazi.

Márpedig a Beatles-hangzás annyira egyedi, hogy egy akármilyen jó utánzatot sem szívesen hallgatott végig, aki ezen a zenén nőtt fel. Ennyi évtized távlatából, ráadásul élőben (ami eredetiben teljesen sansztalan volt a keleti blokkban élő rajongónak) azért más a képlet, hát még ha azt is értjük, miről énekelt az a négy liverpooli fickó. Ezért telitalálat – minden buktató ellenére – a Mohos Péter – Pinczés István által jegyzett John Lennon emlékműsor, A mindenségen át, melyet vasárnap mutattak be óriási sikerrel a Vojtina Bábszínházban.

Bő egy hónap alatt

Az egyfelvonásos színházi játékként meghirdetett előadás előélete amilyen hosszú, annyira rövid idő alatt hozták tető alá a benne szereplők és az ismert színházi szakember, a Jászai Mari-díjas rendező, Pinczés István. Róla sokan tudják, megszállottan szereti a Beatles dalait, és a szövegüket évtizedek óta fordítgatja, finomítgatja az újabb és újabb információk birtokában.

Itt érdemes megjegyezni, már csak kiadóra vár egy általa megírt több száz oldalas könyv, melyben száz magyarul énekelhető legendás angolszász rock és beat szám fordítása található lábjegyzetekkel, tartalmi magyarázatokkal. Ebből hatvan a Beatleshez köthető, így amikor fél éve megkereste őt Mohos Péter, a Hangfogó együttes vezetője azzal, hogy legalább John Lennonról érdemes lenne megemlékezni, egyáltalán nem érte felkészületlenül az együttműködés szándéka, de talán éppen a korábban leírtak miatt elvetette a gondolatot.

Az ötlet annál is inkább életképesnek látszott, mert évtizedekkel ezelőtt már dolgoztak együtt, amikor Pinczés fordította le a zenekar és az akkor a Csokonai Színházban dolgozó Horányi László előadásában megszólaló beat és rock számok szövegeit A csend hangjai címmel. Ezzel az előadással mai napig járják az országot, nem nehéz megjósolni, ez vár az A mindenségen át című produkcióra is, melyet – bármilyen hihetetlen – végül bő egy hónap alatt hozott össze a zenekar, illetve a rendező vezette Debreceni Színjátszó Stúdió, valamint a Debreceni Egyetemi Színház Víg Karma társulata. Az időintervallumot persze pozitívan befolyásolta, hogy a Hangfogó Band évtizedek óta játssza a Beatles dalokat – igaz, csak angolul. S, itt mindjárt elérkeztünk egy érdekes anomáliához, ami egyes számok előadásánál meg is mutatta, mit jelent a még oly rutinos zenészeknek is, mint Gombos Géza (Dzsordzs Martin, az „ötödik Beatles”), Sütő Sándor (Pól Mekártni) vagy Dudás János (Dzsordzs Herizon) számára a korábban ezerszer angolul elénekelt dalok magyar nyelvű előadása. (A fonetikusan írt nevekkel a zenekar színpadi bemutatkozásakor a szerzők már Lennon polgárpukkasztó betű- és nyelvi játékra épülő irodalmi alkotásaira céloztak, amiből több is elhangzott.)

Halálos kezdés

A színpadkép egy vetített Lennon-portréval, a közönségnek háttal előtte, leeresztett gitárral a kezében tisztelgő Mohos Péter, illetve a színjátszók virággal a kezükben, látványnak nem több mint egy iskolai megemlékezés. Aztán a pergő dobra mért „lövések”, azaz Mark David Chapman 36 évvel ezelőtt a New-York-i Dakota háznál december 8-án John életét kioltó végzetes találatai, illetve az ezek száma fölötti gyenge poénkodás után jól esik végre a zene, az Imagine, Lennon leghíresebb száma, de az igazán mellbevágó az Across To Universe. A szitárral, Harrison kedvenc hangszerével induló, majd a Mindenségen át a végtelenbe úszó többszólamú dallal végre megérkezünk. Ez már a hetvenes évek legeleje, amikor a Beatles még az utolsókat rúgja. Legextravagánsabb tagja pedig tíz év múlva költözik a mennybe. A színpadon az addig hatalmas piros postaládaként szolgáló kellék fekete oldala lesz a koporsója, majd a hantja és az emlékműve, később a haló poraiból feltámadó ifjú Lennon nász- és egyéb ágya. Szellemes megoldás az egyébként szinte teljesen eszköztelen előadáson.

Aktuálisabb, mint valaha

De, hogy megértsük a kezdet erőtlen kezdését, érdemes a műsor ötletadójának, Mohos Péternek a sorait felidézni. „Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy város: Debrecen. Annak egyik zegzugában lakott egy szeghalmi fiú. A 60-as években jutott fülébe egy nóta, valami I love you so, ekkor ejti rabul a Beatles együttes zenéje, ami azóta is fogva tartja. Elhatározza, hogy ha nagy lesz, ő is Paul McCartney lesz. Vagy Cseh Tamás. Édesanyai génektől vezérelve gitárpengetőt ragad, sulizenekarának gyulai sikerétől megrészegülve ideiglenesen felfüggeszti négy éven át sikeresen folytatott orvos-egyetemi tanulmányait, beiratkozik a tanítóképzőbe, majd zenekart alapít, hogy a beteg testek helyett a beteg lelkeket gyógyíthassa…Osztja Lennon véleményét, miszerint az élet az, ami terveink helyett bekövetkezik. Miközben bandájával koncertezik dudva és muhar között az Univerzum elvadult tájain, azt látja, hogy a rá oly nagy hatást gyakoroló John Lennon dalba zárt gondolatai a világbékéről és a szeretetelvű Egyesült Világról, a hic et nunc (itt és most), Európa közepén, a Vízöntő hajnalát követő verőfényben még aktuálisabbak, mint a végzetes New York-i pisztolylövés előtt. Mert azóta sincs béke a Sárgolyón, a gazdag csakazértsem osztja meg mindenét a szegénnyel, a Biblia, a Tóra és a Korán bigott olvasói saját prófétáik nevében még ádázabbul gyilkolják egymást. Fejébe veszi hát, hogy itt az ideje sürgősen megidézni a legendás gombafejű szellemét.” Így már érthető: kettőjük találkozása is ez a mindenségen át.

Életrajzi töredékek

A folytatásban Lennon lelke, Halmi Gábor, az egyetemi színjátszók vezetője sorra avat be bennünket a később felcsendülő nóták keletkezésének körülményeibe, elő vagy utóéletébe. Az életrajzi elemekkel átszőtt játék igazán csak azoknak mond újat, akik nem olvasták Ungvári Tamás Beatles-bibliáját vagy a liverpooli négyekről (ötökről, hatokról) megjelent egyéb kiadványokat. Nekik nem kell bemutatni Pete Bestet, Stuart Sutcliffet az ex Beatles-tagokat, mint ahogyan a menedzsert Brian Epsteint, és még lehetne sorolni a többieket. Megformálóik, így például Paul szelleme, Szabó Dániel kellő könnyedséggel ringatnak bele bennünket a mini történetekbe. Ám, akik kevésbé jártasak a beatkorszak legnagyobb egyéniségei, a zenéjükkel a következő generációknak biztos fundamentumot építő John Lennon, Paul McCartney, George Harrison, valamint Ringo Starr életében, azoknak remek bepillantást adhattak az előadás ezen részei.

Kezdetben még a számok mondanivalója sem zavarhatta meg az életrajzi töredékek bevésődését, mert a korai korszak főleg a szerelemről szóló életvidám nótáinak a szövegei lefordíthatatlanul egyszerűek. Így a She Loves You és a Love Me Do eredetiben szólt a Hangfogótól, de aztán beindult a magyar henger, amivel Pinczés István igényes fordítása és a zenekar rutinos játéka hol elemelte a közönséget a széksorokból, hol táncolni vagy csak lábat dobogtatni a padlóhoz vágta. Évtizedes élmények, érzetek, hangulatok törtek a felszínre, lengték be a bábszínház termét.

Lennon, a színes egyéniség

Akit valaha ez a zene egy kicsit is megfogott, az most lubickolhatott az érzésben, amit annak idején jelentett, még akkor is, ha a zenekar tagjai olykor nem bírták hangterjedelemmel az első hallásra egyszerűnek tűnő számokat. Mindez nem rontott az előadás élvezeti értékén, hiszen fel lehetett úgy is fogni, mint Lennon nyelvi játékait a betűkkel, a szavakkal, hogy csak néhányat említsek az előadáson elhangzottak közül: Rengősegghy Lengőjárőr (rendőrnő), Eleanor Rigby, Anya Könny Vezető, Szomorú Bőrni, Tűz-Orr-Tó Felesegg. Persze a fordítások Pinczés nyelvi leleményességét dicsérik, mert mint utólag elmondta, az eredeti akár ötvenféleképpen (ki)fordítható. S, hogy mennyire komolyan kell venni Lennon szövegírói munkásságát, érdemes felidézni (igaz megint csak a fordítóra hagyatkozva) hová jutott a She Loves You-tól és Love Me Do-tól néhány év alatt. „Kacagás és földárnyékhang csendül nyitott fülembe,/ oly izgató, hívogató./ Milliónyi Napként ragyog végtelen soká a szeretet, és/ újra engem hív a/ Mindenségen át.”

- Égerházi Péter -

Akik most lemaradtak a produkciót támogató vendéglátóhely, a Kosárban megtartott pénteki főpróbáról, illetve a vasárnapi előadásról, azok december 11-én a Csokonai Színházban pótolhatják az élményt egy jótékonysági előadás keretében, melynek bevételét a szereplők a Bárczi Gusztáv Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény diákjainak ajánlják fel.

Az elhangzott dalok

Imagine (Képzeld el), Across To Universe (A Mindenségen át), In My Life (Ez az életem), She Loves You, Love Me Do, I Saw Her Standing There (Ott áll szemben ő), All My Loving (Szívem minden szerelmét), I Want to Hold Your Hand (Kezedet fognom kell), Can’t By Me Love, If I Fell, And I Love Her (És én imádom őt), Rock And Roll Music, Michelle (Michelle), A Hard Day’s Night (Egy nehéz nap éjszakája), Eight Days a Week (Nyolc nap legyen egy héten), Back in the U.S.S.R. (Ez itt a Szovjetúnió), Norwegian Wood (Norvég faház), Girl (A nő), Oh! Darling! (Ó, drágám!), Lucy in the Sky with Diamonds (Lucy égen Szálló Drágakő), Strawberry Fields for Ever (A Szamóca-kert, az örök), Help! (Segítség!), Yesterday (Tegnap még), Let It Be (Fogadd el!), When I’m Sixty Four (64 éves vagyok) – Mohos Péter köszöntése.