„Földet a gazdáknak!”: ennyi volt

Hajdú-Bihar - Az értékesítési átlagár hektáronként 1,4 millió forint, jóval az országos átlag fölött.

Véget ért a „Földet a gazdáknak!” program, melynek keretében 30 ezer gazdálkodó jutott hozzá közel 200 ezer hektár állami földhöz. Csupán a nyertesek 9 százaléka vásárolt 100 hektárnál nagyobb területet az állami árveréseken, míg 50 százalékuk 20 hektárnál kisebb birtoktesttel gazdagodott. De, mi a helyzet Hajdú-Biharban?

Valami van, de…

Örvendi László, a Magosz megyei elnöke (aki egyébként maga is hajdúszoboszlói gazda) úgy látja, hogy az állami földek értékesítése nálunk a gazdaságok nagyságát érdemben nem befolyásolta, mert általában azokat a földterületeket vették meg a gazdák, amiket már eddig is használtak valamilyen szerződés alapján. – Ez egyaránt jellemző az egyéni gazdálkodókra és a nagyobb üzemekre. Némi birtoknövekedés ugyan kimutatható, de ez nem számottevő. Bár vannak olyan nagyüzemek is, amelyeknek a területe a jövőbeni tulajdonlás szempontjából jelentősen csökkent – mondta, hozzátéve, hogy mivel a földhaszonbérleti szerződések az esetek zömében hosszú időre szólnak, sokan bár tulajdont szereztek, de a földet még jó ideig nem fogják tudni birtokba venni és maguk művelni.

„Az árakra is azt tudom mondani, hogy emelkedtek ugyan, de nem nagyon. Talán 10 százalékkal; igaz, hogy Hajdú-Biharban a földek eddig is legdrágábbak között voltak. Előfordult olyan állami földrészlet, aminek a licitje hektáranként 4-5 millió forintról indult.”

Nem mai történet

Szentpéteri Tamás, a megyei agrárkamara földszakértője arról számolt be a Naplónak, hogy három-négy éve volt jelentős áremelkedés a földeknél, amikor a terület alapú támogatások és más európai uniós pénzek érkezése megélénkítette a keresletet irántuk. – A hajdúságban nem ritka az 5-6 milliós hektárankénti ár, a nyírségi részen 3 millió körül van az átlag, míg biharban inkább 1-2 millió forint az átlagár. Bár fontos hangsúlyozni, hogy az átlag mindig jókora szóródásokat takar – mondta a szakember, emlékeztetve arra, hogy Hajdú-Biharban már 2014-ben is 900 ezer forint körül volt az átlagos hektáronkénti földár.

Békési Imre, a derecskei Petőfi Mezőgazdasági Kft. ügyvezető igazgatója arról beszélt, hogy Derecskén nem nagyon voltak állami földek, amelyekre licitálhattak volna a gazdák. „Életjáradék fejében az államnak felajánlott kisebb területek kerültek kalapács alá. Ezek többnyire a piaci ár alatt mentek el. A piaci ár 100-150 ezer forint aranykoronánként, és nálunk az átlagos földminőség szántónál 24-25 aranykorona körül van. Ez 2,5-3,5 millió forint körüli hektárankénti árakat jelent, bár a végső tarifa sok mindentől függ. Nálunk is ami jó föld és öntözhető, azért elkérnek hektáranként akár 4-4,5 millió forintot is” – árulta el.

Birtokon kívül…

Polgár József komádi egyéni gazda: volt a város körül vagy 500 hektár állami föld, de talán ha az ötöde kelt el a liciteken. Sokakat visszatartott ugyanis az a nem mellékes körülmény, hogy 2030-ig tartó haszonbérlet terhel sok területet. Én vettem 3,2 hektárt (mert a szomszédomban volt), 5,4 millió forintért. El kell osztani! 1,7 millió forint körül van hektárja, amit erre felé olcsónak azért nem mondanék. Komádiban végül talán négy-öt helyi gazda vett állami földet árverésen, a többit meg használja tovább hosszú évekig a jelenlegi bérlője.

- Petneházi Attila -

Százmilliárdos finanszírozás

Több mint 100 milliárd forint hitelt folyósít az állami tulajdonú Magyar Fejlesztési Bank (MFB) az állami termőföldeket megvásárló gazdáknak. A földértékesítések bevételeit az államadósság csökkentésére fordítja a kormány. Összesen 100-120 milliárd forint hitelt vesznek fel az állami földárveréseken nyertes gazdálkodók a területek megvásárlásához – jelentette be Lázár János, Miniszterelnökséget vezető miniszter. A tárcavezető tájékoztatása szerint 8 ezer 900 földrészletről és több százezer hektárról van szó. A hitelfolyósítások folyamatosak, a bevételeket parlamenti döntéssel az államadósság csökkentésére kívánja fordítani a kormány.