Több mit egy évtizede húzódik az M4-es és az A3-as autópálya építése

Hajdú-Bihar - Bár a Budapest és a román határ közötti 233 kilométerre tervezett M4-es autópálya nyomvonalán mindössze 29 kilométernyi elkészült autóút és ugyanannyi készülőfélben lévő található, ezzel még mindig jobban állunk, mint Románia az A3-as autósztrádával. Ez a megállapítás a beruházások újbóli összehangolása miatt került ismét előtérbe. Néhány napja ugyanis az MTI adott erről hírt Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, valamint Petru Sorin Buse román közlekedési miniszter találkozója kapcsán. Arról számoltak be, hogy 2018-tól létrejön Magyarország és Románia között az M4-es és az A3-as autópályák összekötése, a határátkelőt a magyar fél építi, ennek a technikai előkészületei meg is kezdődtek.

A tervezett M4-es és a romániai A3-as autópálya a Budapest – Cegléd – Szolnok – Karcag – Püspökladány – Berettyóújfalu – Nagykereki – országhatár – Nagyvárad – Zilah – Kolozsvár – Marosvásárhely – Brassó – Bukarest útvonalon jelentené az E60-as európai közlekedési folyosó megújulását. A két út 2018-as összekötéséről szóló hír kapcsán vizsgáltuk meg, hogyan áll a két országban az említett autópályák építése. A szóhasználat szándékos, ugyanis a szomszédban valóban áll az építkezés, igaz, nálunk is csak egy rövid szakaszon folyik, de a folytatás szándéka itt erősebb, aminek már kézzelfogható jelei vannak. A romániai helyzetről nagyváradi kollégánk számolt be.

Lassabb a román oldal

A magyarországi és a romániai autósztrádák összekötésében a kisebbik gondot jelenti az, hogy bár Berettyóújfalutól az ártánd–borsi határátkelőig egyenes út vezetne, a romániai pálya nyomvonala 10 kilométerrel északra Nagyszántó és Paptamási alatt éri majd el a határt az államközi szerződésnek megfelelően. Már, ha eléri, hiszen az észak-erdélyi autópálya döbbenetes lassúsággal halad: a román–magyar határtól Brassóig tartó, 415 kilométeresre tervezett sztrádából a 2004-ben megkezdett építkezések óta eddig mindössze a Kolozs megyei Gyalu (Gilau) és Aranyosgyéres (Campia Turzii) közötti 52 kilométeres szakasz épült meg. Dan Costescu szállításügyi miniszter idén márciusban a parlamentben kijelentette, hogy az 2020-ban készülhet el teljesen. A határ és Gyalu között a Gyalu és Magyarnádas (Nadasel) szakaszon, valamint Bors–Berettyószéplak között egy tíz kilométeres részén kezdődik meg idén az építése, a többi helyszínen a legújabb tervek szerint 2017-ben indulhatnak a munkálatok. A sztráda Bihar megyei szakaszán kivitelezőt kellett váltani, miután az amerikai Bechtel céggel szerződést bontott a román állam. Noha a 701 millió lejes, vagyis mintegy 160 millió eurós kivitelezési szerződést már tavaly májusban aláírták, még mindig nem kezdtek el dolgozni, és bár korábban megjelent a hír, miszerint idén márciusban megkezdődnek a munkálatok az említett szakaszon, Octavian Balog, az Országos Közút- és Autópálya-kezelő Társaság (CNDNR) Bihar megyei képviselője elmondta, hogy még most sem dolgozik ott senki.

A tervezett M4-es autópálya és az A 3-as romániai autópálya | Grafika: ÉKN, forrás: HBN

Nézeteltérés

A digi24 hírtelevízió információi szerint azért nem kezdődött el már közel egy éve a munkálat, mert nézeteltérés támadt a kivitelezést elnyerő cégek között. Az autósztráda-szakasz tervezője, a Via Design a munkálat értékének öt százalékát akarta megkapni, miközben a spanyol Corsan-Corviam építkezési vállalat azt akarja, hogy mindegyik cég a profitból részesüljön az építkezési projektben való részvételének az arányában. A Bors–Berettyószéplak autó­sztráda-szakaszon az amerikai Bechtel cég dolgozott eredetileg, de a munkálatoknak csak mintegy 50 százalékát végezte el 2011-ig, amikor is teljesen leállt a munkával, és két évvel később ki is vonult az országból. Megjegyzendő, hogy a Gyalu és Aranyosgyéres közötti szakaszon kívül egyedül a Bors–Berettyószéplak közötti szakaszon dolgozott a Bechtel cég. Mivel azonban az itt elvégzett munkálatokat senki sem védte, illetve senki nem tartotta karban, ezért komoly károk keletkeztek: az építőanyagok jó részét ellopták, egyes megépített betonpillérek megrepedtek, a vasbeton elemek megrozsdásodtak, így a munkálatok folytatásához szükséges az, hogy megállapítsák: mi az, amit meg lehet és meg kell javítani, és mi az, amit újjá kell építeni.

Autóútként épülhet

Az M4-es autópálya, illetve autóút legnagyobb része a tervezési szakasznál tart. Eddigi történetében 2005. december 17-én adták át a Ferihegyi repülőtér és Üllő közötti 12 kilométeres szakaszát, amely Vecsést és Üllőt elkerülve a 4-es főúthoz vezet. Az Üllő – Albertirsa közötti 30, illetve az Albertirsa és Cegléd közötti 14,3 kilométeres szakasz tervezésére és kivitelezésére a közbeszerzési eljárás idén májusban kezdődött, és akár már év vége előtt elkezdődhetnek az előkészületi munkák.

A Kisújszállást elkerülő 11 kilométeres részt 2011. július 6-án nyitották meg a forgalom előtt, még csak a bal oldali pálya épült meg, amely szintén a 4-es főút részét képzi. Ezután 2013. szeptember 16-án jelentették be, hogy a pálya Szolnokot elkerülő részeként az Abony és Fegyvernek közötti szakaszon új Tisza-hidat építenek 32,59 milliárd forintért. Egyébként a 29 kilométeres szakasz kétszer kétsávos lesz, elválasztósávval, leállósávval. Építését 2015. március 31-én leállíttatták, hogy kivizsgálják az Európai Bizottság által felvetett gyanút a kivitelező cégek kartellmegállapodásáról. Előzőleg a projekt uniós támogatására vonatkozó kérelmet Magyarország 2013 végén nyújtotta be Brüsszelben, de a bizottság nem hagyta jóvá a túl magas költségek miatt, így a kormány visszavonta a kérelmet. Ezután Orbán Viktor június 3-án Szolnokon bejelentette, hogy nem autópályaként, hanem autóútként fejezik be a megyeszékhelyt elkerülő szakaszt, és 2019-ig a Budapest és Szolnok között is autóútként épül meg az M4-es.

Közben a Fegyvernek–Püspökladány közötti szakaszon is folyt az előkészítés a környezeti hatástanulmány, az engedélyezési terv elkészítésére és a közbeszerzési eljárásra vonatkozó szerződés megkötésére. A Püspökladány–Berettyóújfalu szakasz eredetileg tervezett nyomvonalai nem kapták meg a környezetvédelmi engedélyt, így csak a 42-es főúttól északra kijelölt nyomvonalak maradhattak a pályázatban.

Biharban 2018 végére

Az utolsó, Berettyóújfalutól Nagykereki felé a román határig tartó 32 kilométeres, Derecskét, Szentpéterszeget, Gáborjánt, Hencidát, Váncsodot és Bojtot érintő részre megvannak az építési és környezetvédelmi engedélyek, a finanszírozása azonban egyelőre nem biztosított. Ami ezen a szakaszon már biztos, hogy elkészül: egy másfél kilométeres rész, ami még az M35-ös beruházáshoz tartozik, annak berettyóújfalui végpontja közelében. A többi 30 kilométert két ütemre osztva építik meg, a közbeszerzési eljárást már meghirdették, tart a pályázatok értékelése, és a remények szerint 2018 év végére elkészülhet ez a szakasz is.

BN–Pap István, HBN–Égerházi Péter

M4-es gyorsforgalmi

A3-as autósztráda

Havasalföldi szakaszok:

Erdélyi szakaszok: