Mellékhatások megtekintésében

Rendszeresen olvasom (de minek, hiszen úgysem fogadom meg a benne foglaltakat) a különböző időjárási honlapok orvosmeteorológiai tanácsait. Ám legalább azt látom, hogy a szakemberek szerint az adott napon, mire kellene figyelnem, vigyáznom. Ilyenekből pedig van bőven. T. Szűcs József írása.

Hazudnék, ha azt állítanám, hogy tudom, miszerint ezekből a helyzetekből melyik veszélyforrás fenyeget ténylegesen, ha úgy tetszik, komolyabban engem is. Persze bizonyos kor után, alighanem mindegyik. Főként, ha másra esetleg nem annyira, ám a frontokra bizonyosan fogékony vagyok. S azon sorstársaim, akik hasonló cipőben járnak, alighanem maguk is érzik, hogy egy komolyabb időjárásváltás eleve két-három napot leamortizál az ember hetéből. Fejfájás, idegesség, feszültség, ugyanakkor indokolatlan gyengeség, szédülésféle… De nem akarok kedvet csinálni hozzá azoknak, akik nem rendelkeznek „frontérzékszervvel”. Mellesleg, ezek a tünetek akkor is jelentkezhetnek, ha ez ember legalapvetőbb, mérhető egészségi mutatói (vérnyomás, pulzus, EKG stb.) mindebből semmit nem mutatnak.

Ugyanakkor némileg hiányérzetem van a fentebb említett ismertetők kapcsán. Azok előjelzései és a velejáró javallatok ugyanis bizonyos internetes portálokon pontosan úgy ismétlődnek, mint a hét napjai. Hétfőn egy kis fejfájás, kedden vérnyomás ingadozás, szerdán begörcsölünk, csütörtökön kapkodnunk kell levegő után, s így tovább. Aztán a következő héten szinte szóról szóra pontosan ugyanazon megfogalmazásban jelennek meg a ránk váró nehéz napok. Csak a jóslatok kerülnek át az adott hét egy másik napjára. Bár az igényesebb oldalak legalább kéthetes váltásban cserélik a jó, a téma természetéből fakadóan egyben több-kevesebb riogatást szintén magukban foglaló tanácsaikat. Nekik tehát nem hét, hanem tizennégy olyan szimptómát kell produkálniuk, amelyek valamilyen közismert vagy rejtettebb módon az időjáráshoz köthetők. Igaz, itt mivel több alkalom van rá, gyakrabban olvashatunk a baljóslatúak között olyan előrejelzéseket, amelyek szerint a kiegyensúlyozottan jó, nem túl meleg s nem túl hideg, napfényes idő jó hatással lesz közérzetünkre. Kár, hogy ha megszámolnák, alighanem az ilyen napok, s ilyen közérzetek lennének kisebbségben egy évben. Nem is szólva egy-egy különösen szeszélyesre sikeredett évszakról. Még nagyobb kár, hogy nemcsak az időjárás, s a gyógyszerek, hanem egész életünk (csak néhány kiragadott példa: szörnyű tanárok, valamint ugyanilyen diákok, anyagi problémák, vélt és valódi betegségek, egyedüllét vagy rossz párkapcsolat, kibírhatatlan munkahely vagy még az sem, és így tovább…) bőven tartogat cseppet sem kívánatos mellékhatásokat szinte mindannyiunk számára. Időjárástól, évszaktól, derűtől-borútól, frontoktól függetlenül.

- T. Szűcs József -