Igazságtalan az adó, mondják Monostorpályiban

Monostorpályi - Noha már 2015-ben megszületett Monostorpályi önkormányzatának települési adó rendelete, s decemberben ki is hirdették azt, többen csak idén augusztusban szembesültek a fizetési kötelezettséggel, amikor megérkezett a jegyzőtől a felszólítás. Fizetni azon nem monostorpályi lakosoknak kell, akik földdel rendelkeznek a község határában. Ők viszont eléggé zokon veszik az új adót és megfogalmazták, miért nem tarják igazságosnak.

Noha már 2015 végén megszületett Monostorpályi község önkormányzatának települési adó rendelete, s december első napjával ki is hirdették azt, többen csak idén augusztusban szembesültek a fizetési kötelezettséggel, amikor megérkezett a jegyzőtől a felszólítás. A rendelet szerint adóköteles a település közigazgatási területéhez tartozó, az ingatlannyilvántartásban szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, rét, legelő (gyep), nádas, fásított terület, halastó és erdő művelési ágban szereplő földrészlet. Az adó mértéke 1 forint per négyzetméter per év, pontosabban 10 ezer forint hektáronként. Két egyenlő részletben, félévenként kell megfizetni; aki sem március 15-ig, sem szeptember 15-ig nem rendezte, az kapott most felszólítást.

Elmaradt önbevallások

A település teljes közigazgatási területe 4444 hektár, a külterület ebből közel négy­ezer hektár. Ezt a részt, ennek tulajdonosait érinti az adó, pontosabban nem egészen: a rendelet záró rendelkezése ugyanis a helyi lakosokat egyelőre kiveszi az adózók köréből. Maradnak tehát a földdel rendelkező nem monostorpályi lakosok. Az adó megállapítása a tulajdonosok önbevallása alapján történt volna meg, de ezt hiába várta a jegyző.

Szabó József polgármestertől megtudtuk: körülbelül 10 millió forint bevételt várnak az adóból, aminek negyede már be is érkezett az önkormányzat kasszájába az elmúlt hetekben. A vezetőt arról is kérdeztük, miért tartották indokoltnak az adó kivetését.

Az önbevallások hiányából is látszik, sokakban fel sem merül, hogy esetleg földtulajdonuk van. Így az esetleges kötelezettségeikkel sincsenek tisztában, gondolok itt azon gyakran parlagfüves, elhanyagolt területekre, amelyek tulajdonosait képtelenek vagyunk megtalálni, ezáltal felszólítani a föld rendbetételére.

Azt láttuk, hogy főleg az osztatlan közös tulajdonú területek a problémásak. A rendelettel szeretnénk azt sugallni, hogy a tulajdonosok ténylegesen műveljék, hiszen akkor a bevételből ki tudják fizetni az adót. Olyan „élelmesekről” is tudunk, akik valahol „beleálltak” az osztatlan közös földbe, akár a sajátjukénál nagyobb részbe is. Úgy véljük, a tulajdonosok részéről is lesz hozadéka az adónak, mert egyes esetekben bár van, aki műveli a földjüket, nem fizet érte a számukra bérleti díjat. Ha ezeket a viszonyokat rendbe teszik, mindenki jobban jár – fogalmazott Szabó József. A kormányhivatal a rendelettel kapcsolatosan már élt törvényességi jelzéssel, amit az önkormányzat is elfogadhatónak ítélt, azt módosította, a többiről még folynak az egyeztetések. Ezen kívül az önkormányzat kapott egy-két levelet ügyvédektől, akik a földtulajdonosok megbízásából az eljárás felfüggesztését kérik. De, mint a polgármester hozzátette, az adókötelesség megállapítása nem egy eljárás, így nincs mit felfüggeszteni. – Haladékot és részletfizetést lehet kérni, a jegyző szívesen segít minden érdeklődő földtulajdonosnak. Az sem titok, hogy bár jelenleg minden földtípus adója egységes, mivel a tulajdonosoknak a rétből, legelőből, nádasból (stb.) származó bevétele kisebb, ezért valószínűleg differenciáljuk majd az összegeket – közölte a polgármester.​

Két adó egyszerre?

A Napló tudomására jutott, hogy 30 gazda ügyvédet fogadott, s panaszaikat közösen fogalmazták meg az adóval kapcsolatosan. Szószólójuk szerint három pillérre helyezték az észrevételeiket. Egyrészt nehezményezik, hogy a rendelet nem tesz különbséget a földek minősége és jövedelmezősége között, tehát egy majd talán 30 év múlva értékessé váló erdő ugyanolyan összegben adóköteles, mint az évről évre termő föld. Másrészt méltánytalannak tartják, hogy a helyieket nem adóztatják meg. Ez különösen érthetetlen azok számára, akik elszármazottak, de Monostorpályi mellett gazdálkodnak a mai napig. Többen vállalkozóként, őstermelőként tevékenykednek, és helyi iparűzési adót már fizetnek az önkormányzatnak – ők nem kívánnak duplán adózni, ezért is fordultak ügyvédhez.

- Barak Beáta -

Osztatlan, közös, de kié?

Valóban fejtörést okoz az új fizetési kötelezettség az osztatlan közös tulajdonú földrészletek „tulajdonosainak”. Mint azt egy debreceni férfi megosztotta velünk, örökölt egy falatnyi területet, ami egykor a kárpótlás során került vissza a családhoz. Több mint ötezer forintot kellene fizetni az után a gyenge föld után, amit még nem is sikerült bejárnia, ugyanis bár próbálta, de a földhivatalban nem tudta kiméretni, kikaróztatni az ő részét.