Karaktergyilkosságot kiált az érpataki polgármester

Debrecen - Bár egyik püspökladányi tárgyaláson sem jelent meg, az ítélet után egy nappal tájékoztatót tartott Debrecenben.

A hazug, liberális média hadjáratának tartja az ellene zajlott bírósági eljárást Orosz Mihály Zoltán érpataki polgármester, aki egy nappal azt követően tartott sajtótájékoztatót a Debreceni Törvényszék előtt, hogy csütörtökön bűncselekmény hiányában felmentették a közokirat hamisítás vádja alól a Püspökladányi Járásbíróságon. Úgy véli, a magyar-cigány együttélés társadalmi modellje miatt zúdul rá támadás.

Mint arról beszámoltunk, Orosz Mihály Zoltánt a 2012-ben Debrecenben igényelt személyi igazolványa és az akkor bemutatott doktori címéről szóló igazolása miatt vonták eljárás alá. A vádirat alapján ugyanis a cím bejegyzését is kérte, ám az arról igazolást kiállító teológiai akadémia nem államilag elismert felsőoktatási intézmény, így doktori cím adományozására sem jogosult, amiről a vádlott tudott. A csütörtöki tárgyaláson viszont az ügyész perbeszédében módosította a vádat: álláspontja szerint nem bűncselekmény történt, legfeljebb szabálysértés, így az eljárás alá volt polgármester felmentését indítványozta (a szabálysértést viszont a bíróság nem vizsgálhatta, mivel a szabálysértések elévülési ideje két év).

Orosz Mihály Zoltán pimasz gazemberségnek, teljes képtelenségnek nevezte, hogy az ügyész a vádirattal szembe menve képviselte az ő felmentését. Hazugságnak nevezte azt a vádiratban foglalt állítást, miszerint vesztésre hivatkozva igényelt új személyigazolványt, s bemutatta azt az okiratot, amit elmondása szerint az ügyintéző visszaadott neki. A doktori címéről pedig azt mondta, a Nyíregyházi Járásbíróság végzése alapján a teológiai cím használható az alapszabályban rögzítettek szerint. Ám nincs pontosan tisztázva – hívta fel a figyelmet –, hogy mit kell ezalatt érteni.

Orosz Mihály Zoltán a közmunkáról, az érpataki modellről és a médiáról:

Az ügyében eljáró bírót esküszegőnek és gátlástalannak nevezte, azt állítva, hogy eljárásjogi hibákat követett el. Részletesen beszélt a bírósági idézésekről, miután állítása szerint a tanácsvezető nem tartotta be az arra vonatkozó szabályokat. A hat távolmaradását firtató kérdésünkre azt felelte, egyszer a törökországi tanulmányútja, másszor egy faluszövetségi tanulmányi kirándulás miatt nem tudott a tárgyaláson részt venni, de volt, hogy betegség miatt volt kénytelen kimenteni magát (ez esetben még a WC-kagyló tartalmát is fényképen küldte el), a másik három esetben pedig szerinte nem szabályosan idézték. Bejelentette, az elővezetés miatt panaszt tesz és kártérítési pert is kilátásba helyezett.

Orosz állítja: bár bizonyítania nagyon nehéz, de meggyőződése, hogy a bíró megrendelésre dolgozott, szerinte felvetődik a titkosszolgálatokhoz való beépítettségének kérdése. Hozzátette, véleménye szerint az ügyészségnél és a rendőrségnél is dolgoznak a kártékony tevékenységet végző beépített ügynökök. – Amíg a vezetők nem tisztítják meg az alkalmatlan és esküszegő ügyészektől a vádhatóságot, addig nagyon sok kárt fognak okozni a magyar jogrendnek és igazságszolgáltatásnak. Megjegyezte, sok tisztességes ügyészt és bírót is ismer.

HBN

Kahler Ilona: Részrehajlás nélkül

Dr. Kahler Ilona, a Debreceni Törvényszék elnöke közleményében azt írta, hogy annak bíróságai és bírái minden ügyben Magyarország Alaptörvényének 25. cikkében írtaknak és bírói esküjükben foglaltaknak megfelelően függetlenül, pártatlanul, lelkiismeretesen, csak a törvényeknek és a szakmai szabályoknak megfelelően járnak el. A tisztességes eljárásban részrehajlás nélkül döntenek, hivatásukban kizárólag az igazságosság és méltányosság elve vezéreli őket. Ezért Orosz Mihály Zoltán minden olyan valótlan, méltatlan és tisztességtelen rágalmát – fogalmaz –, amely alkalmas arra, hogy az igazságszolgáltatás érdekében dolgozók tisztességét megkérdőjelezze, annak pártatlanságát és függetlenségét kétségbe vonja, ezáltal a bíróság tevékenységével szembeni közbizalmat megingassa, visszautasítja.