Megy a sumákolás almafronton?

Debrecen - A Magyar Kertészeti Szaporítóanyag Kft. számításai szerint eltűnt 200 ezer tonna alma.

Tavaszra drasztikusan csökkent az alma átvételi ára, ami alaposan felborította a termelők előzetes kalkulációit. A gazdák úgy számoltak, hogy mivel tavaly csupán fele annyi volt a termés, mint 2014-ben, hűtőházba teszik a gyümölcsöt, és kivárják a magasabb árat. Csakhogy közben történt valami, amire a legrosszabb álmaikban sem gondoltak volna…

A nyakukon maradt

– A lengyelek nem tudták eladni az almájukat az oroszoknak az embargó miatt (korábban úgy volt, hogy elindítottak tíz kamiont, amiből kettőt az oroszok lekapcsoltak, nyolc viszont célba ért, de ma már ez se járható út), ezért a lengyeleknek két választásuk maradt: vagy kidobják a tavalyi termést a szemétbe, vagy dömpingáron rázúdítják Európára. Persze, hogy az utóbbit tették. Most az egész kontinens azt várja, hogy mikor fogy el az olcsó lengyel alma, ami ugyan erősen romlik, de még mindig van belőle – tájékoztatta a Naplót Szűcs Viktor, a derecskei Havita Tész ügyvezető igazgatója, hozzátéve: amíg a lengyelek nem a léüzembe viszik az almát, hanem ide, addig be vagyunk szorítva a hűtőházainkba. A szakember abszurdnak nevezte, hogy szeptemberben magasabb volt az alma ára úgy, hogy nem volt rajta hűtési költség, és nem terhelte romlási veszteség. „Több tízmilliós veszteséget okoz a kialakult helyzet csak a mi cégünknek. Ágazati szinten nyilván ennek sokszorosa a gazdák kára. Most abban reménykedünk, hogy talán május közepére a lengyel alma eltűnik, és akkor előjöhetünk a mienkkel. A hűtőházzal rendelkező almatermelők most azt fontolgatják, hogy almalevet gyártanak egy részéből, mentendő a menthetőt” – mondta.

Nem erre számítottak

Bódi László, a hajdúnánási Tedej Zrt. vezérigazgatója arról számolt be, hogy az országos tendenciával ellentétben náluk tavaly volt rekordtermés, de hiába tároltak be a hűtőházba jelentős mennyiséget, az ára ősz óta egy fillérrel se emelkedett. – Amikor rekordtermés van, akkor sok a fákon a kis méretű alma, a deformált, meg a hullóalma, nem beszélve a tavaly májusi fagyokról. Gyanítom, hogy a statisztikák se mindig megbízhatóak, hiszen 200 ezer tonna alma csak úgy nem tűnik el a magyar piacról – utalt a sajtóban megjelent hírekre Bódi László. „Az a helyzet, hogy egy csomó lengyel alma ráömlött a piacra, és nem lehet tudni, hogy ebből mennyit adnak el „magyar” almaként. Kilónként 15-20 forint tárolási költség rárakódik a betárolt gyümölcsre. Ősszel 100 forint fölött volt kilónként a termelői ára, és most is csak a legszebb árut lehet eladni 110-120 forintért. Ráadásul ugye a hűtés során csak van romlás, meg súlycsökkenés, ami mind viszi a profitot. Így nem lehet eredményt kihozni belőle, hiába a korszerű hűtési technológia” – számolt hangosan a vezérigazgató. A Napló által megkérdezett termelők egyetértenek abban, hogy az járt jobban, aki ősszel eladta az almáját, hiszen a többiek kínlódhatnak a hűtőházi készleteikkel. Drasztikus adócsökkentéssel meg kellene akadályozni az áfacsalásokat, és gátat kellene szabni a féktelen importnak is – állítják egybehangzóan.

- Petneházi Attila -

Kis magyar számtan

A Magyar Kertészeti Szaporítóanyag Kft. számításai szerint a tavalyi mintegy 450 ezer tonna almatermésből mindössze 150 ezer tonna volt tárolásra alkalmas minőségű, így az országban rendelkezésre álló 350 ezer tonna tárlókapacitás nem telhetett meg hazai előállítású gyümölccsel. A hivatalos adatok azonban arról tanúskodnak, hogy tele vannak a tárolók, ezért a társaságnál azt gyanítják, hogy a háttérben átláthatatlan, zavaros tranzakciók állnak. Kasztovszky Zoltán ügyvezető szerint megengedhetetlen, hogy 200 ezer tonna magyarnak nevezett gyümölcs láthatatlan módon legalizálódjon a hazai kereskedelemben.

Több mint csábító

A magyar termelők (már akik megtehették) addig-meddig tárolták a hűtőházaikban az almát, míg végül az arcukra fagyott a mosoly. Petneházi Attila írása.