Az ügyészek is érzékelik a javulást

Debrecen - A vádjavaslatok kétharmadából lett vádemelés, közvetítői eljárás vagy vádhalasztás. Interjú Pocsai Edittel, a Hajdú-Bihar Megyei Főügyészség főügyészével.

Pontosan 5353 vádemelésre vagy nyomozás megszüntetésére irányuló javaslat érkezett a megyei főügyészséghez a múlt évben, 12 százalékkal kevesebb, mint 2014-ben. Pocsai Edit főügyésszel tekintettünk a számok mögé.

Mi az oka annak, hogy a nyomozó ügyészek 2015 novemberétől beolvadtak az addigi Debreceni Járási Ügyészség szervezetébe?

Pocsai Edit: Nyomozó ügyészségek több évtizede működnek, a mostani lépés sem megszűnést jelent. Meg kell különböztetni a regionális osztályokkal rendelkező, például a közvélemény számára is ismerten a mentelmi jogot élvező személyek (országgyűlési képviselők, bírók) esetében eljáró Központi Nyomozó Főügyészséget és a megyékben működő nyomozó ügyészségeket. Ez utóbbiak az igazságszolgáltatáshoz kötődő, illetve 2014 januárjától a hivatalos személyek által, nem szolgálati viszonnyal összefüggésben elkövetett bűncselekményekkel foglalkoznak. Jogszabályi okból a megyei nyomozó ügyészek feladatköre szűkült, kevesebb ügytípusban kell eljárniuk, a munkateher átrendeződése pedig azt vonta magával, hogy nem külön szervezetben, hanem immár a Debreceni Járási és Nyomozó Ügyészségen dolgoznak és a nyomozói ügyészi mellett általános ügyészi eseteket is kapnak.

A hajdú-bihari rendőrségi statisztikák több éve a bűnözés csökkenéséről szólnak. Polt Péter legfőbb ügyész nemrég azt mondta, személy szerint nem tulajdonít túlzott jelentőséget a statisztikáknak, mivel azokat az adatgyűjtés módszertanától kezdve a jogszabályi környezetig számos tényező befolyásolja. Merre tart a bűnözés a megyében?

Pocsai Edit: Ezt alapvetően a rendőrség elemzi, mi a tőlük érkező ügyek összetételéből tudunk következtetéseket levonni. Az esetek bizonyos részére, hiszen a rendőrség saját hatáskörben is megszüntethet eljárásokat, nincs közvetlen rálátásunk.

Ami biztos, hogy a rendőrség által továbbított vádjavaslatok és az ügyészség által megszüntethető nyomozások számában 10-15 százalékos csökkentést tapasztalni. A vagyon elleni, az erőszakos, a garázda jellegű és a nyilvános helyen elkövetett cselekményekből érezhetően kevesebbel találkozunk tavaly, mint előtte.

A legfőbb ügyész arról is beszélt, hogy országosan a vádemelési javaslattal zárult nyomozásoknak csak alig több mint a felében emelnek ténylegesen vádat a feltételezett elkövetőkkel szemben. Nálunk 58 százalékos a vádjavaslati arány. Ezek szerint egy csomóan megússzák? Miért?

Pocsai Edit: Vádjavaslat alapján nem csak vádat emelhet az ügyész, márpedig az 58 százalék erre vonatkozik. Ám emellett az ügyek 4,5-4,5 százalékát közvetítői eljárásra utaljuk vagy vádhalasztással élünk benne. Tehát 9 százalékban esélyt adunk az elkövetőnek az általa okozott kár jóvátételére, vagy ha a bűncselekmény csekély súlyú, az elkövető megbánó, beismerő, valamint az előélete is olyan, akkor esélyt kap a vád halasztására. Amennyiben adott időszakon belül nem ütközik össze ismét a törvénnyel, úgy az eljárás megszüntethető. De sem a közvetítői eljárás, sem a vádhalasztás nem „megúszás”. Tizenegy százalékban valóban megszüntetjük a nyomozást, mert úgy ítéljük meg, hogy a bizonyítás esélytelen a bíróságon. A fennmaradó részt pedig további nyomozásra visszaadott ügyek jelentik.

Mi a közvetítői eljárások tapasztalata?

Pocsai Edit: Az, hogy hatékony, jól alkalmazható. Az ilyen ügyek 70 százalékban sikeresek, ami egyebek mellett azért is jelentős, mert ennyivel kevesebb terhelődik a bíróságokra és kevesebb az eljárási költség. Tavaly mintegy 250 közvetítés történt, a nyomozások 4 százalékában bizonyult alkalmazhatónak. Akkor előnyös, ha a pártfogó előtt kötött jóvátételi megállapodást a gyanúsított akarja és tudja is teljesíteni.

Világosak a gyorsított bírósági eljárás jogszabályi feltételei, de az nem, hogy minden egyes esetben ez történik, amikor a feltételek fennállnak?

Pocsai Edit: Nem mindig. Azt ugyanis nem lehet mindig eldönteni, hogy sikeres lehet-e a bizonyítás, a bizonyítékok összegyűjthetők-e a törvény által megszabott határidőre. Egy dolog ugyanis a gyanúsítotti beismerő vallomás, ami jogszabályi feltétel is egyben, de az meg egy másik, hogy sikerül-e beszerezni az egyéb bizonyítékokat. Gyorsított eljárásban ugyanis a gyanúsítotti kihallgatástól számított 30 napon belül bíróság elé kell állítani a terheltet. Szoros kapcsolatban vagyunk ezen a téren a rendőrséggel, tudjuk, hogy mikor érdemes ezt az eljárási formát választanunk.

Korábban sokan, sokszor elégedetlenkedtek a bírósági ítéletek enyheségén. Szigorodtak az ítéletek?

Pocsai Edit: Az ítéletek tartalma az ügyészi indítványtól függ, ami igen nagy százalékban találkozik a bíróság döntésével. A kisebb eltérés szükségszerű, hiszen a bírósági eljárás során egy sor új körülmény módosíthatja a vádirati indítványt. Ha az ügyészi elképzelés és a bírói döntés nem esik egybe, és ha súlyosabb büntetést tartunk kívánatosnak, fellebbezünk.

A nyomozati szervek, így a rendőrség és az ügyészség elmúlt évekbeli legnagyobb kudarcának tekinthető a Balla Irma-gyilkosság. Milyen tanulságokat vontak le belőle?

Pocsai Edit: A jogerős befejezés után elemzés készül egy-egy fontos ügyről, levonjuk a konzekvenciát a kollégákkal. Mi az, ami jó, mi az, amin változtatni szükséges, mert befolyásolta az eredményt, az elítélést. Ebben az ügyben továbbra is bírósági eljárás folyik, ki kell várni a végét, addig nem lehetséges, nem szabad messzemenő következéseket vonni. Főleg úgy, hogy maga a bíróság is eltérően ítélte meg azt. Most ráadásul más megyei vádhatóság és bíróság folytatja a büntetőeljárást, és más ül a vádlottak pontján. Várjuk meg a jogerős döntést.

Mekkora nyomás volt az ügyészeken ebben az eljárásban?

Pocsai Edit: A szakmai meggyőződés és a bizonyítékok szakmai értékelése alapján emeltünk vádat és képviseltük azt. Semmi más nem játszott szerepet, mint amit a bizonyítás anyaga és az abból levonható logikai következtetések mutattak.

- Ratalics László -

Számokban a megyei főügyészség 2015-ös munkájáról