2016.03.03. 14:12
Kell egy „homokozó” a visszavonuló vezérnek
Debrecen - Honnan jön a vezetői utánpótlás? A családból, a menedzsmentből, vagy kívülről?
Debrecen - Honnan jön a vezetői utánpótlás? A családból, a menedzsmentből, vagy kívülről?
Ezek a kérdések álltak a középpontban a Napló TOP 100 Klubja szerda esti, a Divinus Hotelben megtartott összejövetelén.
– Nagyon nehéz elengedni a céget. Még vezetőként el kell kezdeni új kihívásokat keresni, hogy legyen hová visszavonulni, ahol az alapító megőrizheti csalhatatlanságát, és ha hibázik, nem okoz nagy konfliktust – ezek Bárány Lászlónak, az est egyik előadójának a szavai, aki az általa alapított és tulajdonolt Master Good Kft.-t három–négy évig tartó átmenettel adta át két fiának.
Dr. Soltész Pál, egyetemi tanár egy kutatási metódust ismertetett, amelyben az egyén, a munkahely és a magánélet hármasát figyelembe véve, nagy biztonsággal ki lehet választani a jövő vezetőit. – Ha a munkahelyi vezető erre nem fektet kellő figyelmet, akkor elfogyhatnak alóla a helyébe lépők – fogalmazott.
Időben átadta, új lendületet vett
Bárány László gyermekeit kiskoruktól kezdve tudatosan készítette a családi vállalkozás vezetésére.
– Egy családi cégnél nem úgy kell elképzelni a vezetőváltást, hogy leülünk a tortával, gyertyával és pezsgővel megterített nagyasztalhoz, és elhatározzuk, mi most generációt váltunk. Nálunk a három–négy évig tartó folyamatra inkább az ajtócsapkodás volt a jellemző. De most már látom, a két, agráregyetemet végzett fiam jó gazdája a családi vállalkozásunknak – fogalmazott Bárány László, a Master Good cégcsoport alapítója, aki ma már a cégnek csupán öt százalékban tulajdonosa. A mára több tízmilliárdos árbevétellel rendelkező céget felépítő agrár végzettségű szakember a családi vállalkozások számos előnyét sorolta fel előadásában. – Van három ember, akiknek Báránnyal kezdődik a neve, ők fél órán belül képesek dönteni. Gyors és rugalmas a döntéshozatalunk, mellőzzük a felesleges bürökráciát. És ha gond van, akkor tudjuk, csak egészséges mértékig adósítjuk el a vállalkozást, mert nem csak a gazdasági egységért, hanem a család több generációjáért vagyunk felelősek. Ám ha kell, akkor akár a „családi ezüstöt” is betoljuk a cégbe.
„Az öreget úgy elengedni…”
A cégalapításban és működtetésben nagy tapasztalatú előadó részletesen beszélt a társaságok életszakaszairól, az alapítás gondolatának megszületésétől az önelégült arisztokratikus koron keresztül a bürokrácia hálójában vergődő, ügyfeleit gyorsan vesztő, majd a haláltusáját vívó vállalatig. – A külföldi tapasztalatokkal felvértezett fiaim jókor léptek be a családi cégbe, új szemléletet, frissességet hoztak a vállalkozásba, biztosítva ezzel a megújulást. Fontos kérdés, hogy a régi vezetőnek van-e ereje és bátorsága meglépni a váltást, illetve bölcsessége annak levezényléséhez – hangsúlyozta Bárány László, aki saját példáján keresztül hallgatóságával megosztott néhány jótanácsot is. – A céget nagyon nehéz elengedni, mégis el kell vágni az érzelmi köteléket. Tudomásul kell venni, hogy más kihívásokra más válaszok kellenek, az övén kívül lehetnek eltérő metódusok is a problémák megoldására. Fel kell ismerni, hogy a következő generáció szakmailag és emberileg is felkészült a feladatokra. Az öreget úgy kell kiengedni, hogy az neki ne okozzon presztízsveszteséget. Az alapítónak viszont hozzá kell szoknia, hogy ezentúl a siker fénye is másként esik rá. A generációváltáskor az sem baj, ha kér és kap egy saját „homokozót”, ahol tud tevékenykedni, és ha gond van, nem okoz nagy kárt. És amennyiben nem történik meg a generációváltás, az utódok ambíciója egyre csökken, végül kiégnek.
HBN–KZS
A cég története röviden
• 1907-ben Bárány László nagyapja kezdte a baromfinevelést és feldolgozást.
• A II. világháború után az apja folytatta.
• Bárány László agráregyetemet végzett és Kisvárdán helyezkedett el.
• 1988-ban jött ki a magánszektorba. Egyéni vállalkozó lett.
• 1994-ben társaságot alapított.
• 1995-ben 25,4 millió forint volt az árbevételük.
• 2000-re 350 embert foglalkoztató, négymilliárd árbevételű céggé nőtt.
• 2005-ben megvették a Hajdúbét csirkeportfólióját és ezt fejlesztették.
• 2000-2007. között évente 20-25 százalékkal nőtt az árbevételük.
• 2015-ben 43 milliárd forint volt a konszolidát árbevételük.
• 2020-ra évente 60 millió csirkét szeretnének levágni. Ezzel benne lennének Európa első 15–20 baromcicége között.