Hallgatni nem a nyelvvizsgán arany

Budapest, Debrecen - A mostani elsős hallgatók 55 százaléka felelne meg a 2020-ban életbe lépő szabályozásnak.

Egy uniós elvárás nyomán négy év múlva már nem tud felvételizni felsőfokú oktatási intézménybe az, akinek nincs középfokú nyelvvizsgája, illetve annak megfelelő emelt szintű nyelvi érettségije. A Debreceni Tankerület intézményeiben a 2014–15-ös tanév végén 55 általános iskolás diák büszkélkedhetett középfokú nyelvvizsgával, alapfokút 12, juniort 35-en tettek.

… a jelentkezők bő felét a köz­oktatás nem tudta eljuttatni a B2-es tudás­szintig.

A középiskolások között felsőfokú nyelvvizsgával 204-en, középszintűvel 943-an, alapfokúval 66-an szereztek pluszpontokat a majdani egyetemi felvételihez.

Átfogó mérés kellene

– Az országszerte 2015-ben felsőoktatásba jelentkezők bő felét a közoktatás nem tudta eljuttatni a B2-es tudás­szintig, az összes érettségizőt nézve még ennél is rosszabb lehet az arány – mondta lapunknak Rozgonyi Zoltán, a Nyelvtudásért Egyesület elnöke.

A debreceni tagokat – személyeket és intézeteket – is a „soraiban tudó” szervezet nagyszabású, 250 fős tényfeltáró konferenciát szervezett a fővárosban egy hete, a jelenlévők 70 százaléka gyakorló nyelvtanár volt. Az elnök szerint az általános és középiskolai idegennyelv-oktatás problémái összetettek. Mint mondta, a szakmai előadásokra készülők alig találtak olyan friss, átfogó adatokat, amikre támaszkodhattak volna. Az elsődleges feladat tehát a 2006-os felmérések frissítése, hogy megtudják, mi történik az órákon, hogyan, milyen módszerekkel tanítanak a pedagógusok, és milyen nehézségekkel kell szembenézniük. Ez 3-6 hónap alatt elvégezhető. – Célunk, hogy ennek tervét és a szakmai előadásokból készítendő tanulmánykötetet mihamarabb az Oktatási Hivatal (OH) és az Emberi Erőforrások Minisztériumának asztalára tegyük – hangsúlyozta Rozgonyi Zoltán.

Nem tartja lehetetlennek

Fazekas Márta, az Oktatási Hivatal Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Központjának vezetője nem látja túl borúsan a helyzetet. – Két éve mérjük a hatodikos és nyolcadikos diákok tudásszintjét írásbeli feladatlapon. A tavaly júniusi eredmény szerint utóbbiaknál az angolosok kétharmada, a németesek fele az új nemzeti alaptantervben előírt A2-es szinten állt. Nem tartom lehetetlennek, hogy a következő két évben B1, majd újabb kettőben B2-es szintre juthassanak – bizakodott.

Demotiváló, de néhol bevett módszer a középiskolában előröl kezdeni velük a nyelv alapjait – kifogásolta. Mint mondta, nincs erre szükség, szerinte érdemes lenne a köznevelés információs rendszerében vezetni az említett felmérés eredményeit, így a középiskolás tanárnak minden információja meglenne az új diákjairól.

– Az új szabályozás komoly terhet ró a tanárokra, de az elvárás nem irreális. Nem érdemes jóslatokba bocsátkozni, de vélhetően a középiskolások fele képes lesz 4 év múlva nyelvvizsgát tenni, és körülbelül ennyien jelentkeznek a felsőoktatásba. Ugyanakkor el kell gondolkodni azon, hogy helyes-e alapkövetelménnyé tenni a középfokú nyelvvizsgát, illetve emelt szintű nyelvi érettségit, hiszen lehet valaki matematikából zseni, ha esélytelenné teszi őt a jelentkezéskor a nyelvi hiányossága. Senki kizárása sem lehet cél, az oktatási kormányzat bizonyosan finomítani fog a mostani terveken — nyilatkozott lapunknak az igazgató.

Tudják, hogy szükséges

A Nyelvtudásért Egyesület nemrégiben elvégzett online kutatásából fény derült arra, hogy a diákok reálisan látják saját tudásukat. Míg sokan tartanak a 2020-as elvárástól, annak szükségességét kevesen vitatják. A megkérdezett tanulók 61, a pedagógusok 65 százaléka ért egyet a céllal.

Emelt óra, céltudatosság

Debrecenben a Tóth Árpád Gimnázium az egyik legtöbb nyelvvizsgázott tanulót jegyző intézmény. Fenyősné Kircsi Amália igazgató úgy látja, ez annak köszönhető, hogy az előkészítővel ötévesre toldott a két tannyelvű képzés, illetve az Arany János Tehetséggondozó Programban részt vevő osztályokban a nyelvtanulás kiemelt szerepet élvez.

— Nemcsak iskolai, részben jogszabályi elvárás is, hogy ezekben a csoportokban az érettségizők 80 százalékának B2 típusú nyelvvizsgája legyen. A másik ok pedig a diákok céltudatosságában keresendő. Sokak tervei között szerepel külföldi munka vagy Erasmus-programban szervezendő tanulmányi út. Aki ide jön, felméri, hogy a diplomához szükséges lesz ez az oklevél és jó eséllyel kevesebb ideje lesz a nyelvvizsgára készülni hallgatóként — hangsúlyozta, a siker titkaként azt nevezve meg, hogy míg a hagyományos gimnáziumi képzésben heti három óra jut az első és három a második idegen nyelvre, náluk csak a nulladik évfolyamon heti 18 órát töltenek e tárggyal.

- Horváth Borbála -