Kastélymustra Hajdú-Bihar megyében: mi lesz az épületek sorsa?

Hajdú-Bihar - Sok kastély sorsa már rendeződött, felújították, megmentették.

Kicsit több, mint öt éve jelentették be, hogy a balmazújvárosi Semsey-kastély megmenekül szinte a szó szerinti összeomlástól, mert pályázati támogatásból felújítják. Remélhetőleg jár így majd több olyan műemléki védettségű épület is a megyében, amely egykor magas rangú elődeink tulajdonában volt, akár a kormány által létrehozott kastélyprogram – amely támogatja és felügyeli ezeket az értékeinket –, akár uniós pénzek által. Mivel a kastélyprogramnak helyi vonatkozású „támogatottjáról” egyelőre nem tudunk, maradnak a jelenlegi tulajdonosok, akiktől várjuk a csodát. Palotamustránk ezen részében néhány épület sorsát kutattuk.

A Téglási Települési Értéktár Bizottság január 13-ai ülésén a Degenfeld–Schomburg-kastélyt felvette a helyi értéktárba – jelentette be Czibere Béla polgármester. Nem hiába. A Bek Pál által 1799 és 1804 között építtetett udvarház 1998-ban került az önkormányzat tulajdonába, majd 2002-ben lett egy kft.-é, amely minden követ megmozgatva gyönyörűen felújította, s most többek között koszorúslányok képe is jelzi a kastély honlapján, hogy igenek és esküvők, s még sok más rendezvény helyszíne lett.

Több olyan önkormányzat is van a megyében, amely polgármesteri hivatalát helyezte el az általa megbecsült szép épületben.

Megmentették „maguknak”

A bocskaikerti Poroszlay-kastélyban évtizedekig általános iskola működött, ám az 1993-ban önállóvá vált község központja lehetett. A felújításra 2014-ben 32 és fél millió forint uniós támogatást nyert az önkormányzat, 18 millió forintot a saját költségvetésükből tettek hozzá. A hosszúpályi Zichy-kastély is gyönyörű állapotban van, csakúgy, mint a parkja. Jelenleg a polgármesteri hivatal, a művelődési ház és egy könyvtár működik a falak között, amelyek olyan barátságok emlékét őrzik, mint ami Liszt Ferenc zeneszerző és a fél karját elveszített zongoraművész, Zichy Géza között volt.

Szívesen gondol Nyíracsádra, az ottani Vécsey-kúriára Szada polgármestere is, aki Vécsey József báró szépunokája – árulta el dr. Nagy János településvezető. A kúria az önkormányzaté, jelenleg többfunkciós, egyebek között községi könyvtár van benne.

A gyógyulásért

Példák sora mutatja, hogy oktatási-nevelési intézmény vagy gondozóközpont lett a régi kúriákból. Az esztári Erdődy–Szunyogh-kúria régóta az alsós gyerekek „Kastély Iskolája”. A Klik a vagyonkezelője, de az önkormányzaté, amely erőteljes figyelemmel óvja, s elvégzi a szükséges állagmegőrző javításokat – emelte ki Szécsi Tamás polgármester.

A szerepi Kornis-kastély jelenleg pszichiátriai betegeknek ad otthont, nem a település a tulajdonosa. A tépei préposti kastély pedig az egyik utolsó végvára annak, amikor az önkormányzat tartja fenn a pszichiátriai és szenvedélybetegek bentlakásos otthonát. – Nem kis teher ez, felfűteni a magas épületet, ráadásul a műemlék mindennemű felújításához engedély kell – mondta Balogh András polgármester. – Ki kellene váltani, hogy más funkciót kapjon, maradjon meg a műemléki jellege. Egyelőre azonban, amíg nincs más helye a gondozottaknak, annak örülünk, hogy rendben van, és csodálatos környezetben élhetnek az ott lakók – folytatta.

HBN–BB

Egyházi „oltalom”

Létavértesen az egyház a jó gazda: 1998-ban a Lédig-kúria területén indították a reformátusok idősek otthonát 70 fővel. Később, amikor több mint 200 millió forintból fejlesztette az ottani szociális szolgáltatásokat a Vértesi Református Egyházközség, a Napló is bemutatta, milyen szerencsésen talált egymásra idős épület és idős ember.