A növény, ami háromszor édesebb a cukornál - Élet a monostorpályi sztíviabirodalomban

Monostorpályi - Az EU-ban 2011 decemberében engedélyezték a használatát, Monostorpályiban azonban már termesztik.

Jázminpakóca – a név a botanikusokon kívül szinte mindenkinek ismeretlen. De ha azt mondjuk, hogy ennek a növénynek a köznapi(bb) elnevezése a sztívia, akkor már sokkal többen bólogatnak, hiszen tudják, abból természetes édesítőszert állítanak elő, ami nem csak a hiedelmek szerint, de a tudományos bizonyítékok alapján is háromszázszor édesebb, mint a cukorrépából nyert cukor. Ráadásul főzésre is alkalmas, mert a hatóanyaga nem bomlik le a melegítéstől. Fogyasztása esetén nem jelentkezik fogszuvasodás, melyet az ázsiai több évtizedes használat alatt külön vizsgáltak – olvasható a Wikipédia szócikkében. Akkor miért nem vált ismertebbé korábban? – tehetjük fel a kérdést jogosan.

Úttörő szerepben

A Japánban és Dél-Amerikában elterjedten használt növény már az 1800-as években megjelent Európában, sőt a II. Világháború alatti és utáni ínséges időkben használták is, ám az USA az 1990-es években (vitatott okokból) előbb betiltotta, majd csak korlátozottan engedélyezte élelmiszer-adalékként való felhasználását. Az EU ennél sokkal később, 2011 decemberétől engedélyezte a növény édesítőszerként való használatát. Nem véletlen hát, hogy a Debreceni Egyetem is csak ezt követően kezdett kutatásokba a növénnyel és felhasználhatóságával kapcsolatban. Saját sztíviaültetvényükön vizsgálják a növényt, s innovatív élelmiszerek készítésében a felhasználási lehetőségeit. A debreceni felsőoktatási intézmény tapasztalataival és szakmai iránymutatásával a megyében elsőként Monostorpályi vágott bele a sztíviatermesztésbe.

Kilónként 2-4 ezerért

Mint Szabó József polgármester elmondta, az egyetemen valamivel sterilebb környezetben nevelik a növényeket, Monostorpályiban viszont a szántóföldön termesztik, ahol nincs semmi, ami óvja a növényt a széltől, esőtől.

– Ennek ellenére azt mondom, hogy a kétezer négyzetméteres területről kitermelt 4,5 mázsányi szárazanyag szép eredmény. Ha hamarabb ki tudtuk volna ültetni, akkor nem csak háromszor, de akár négy-öt alkalommal is betakaríthattuk volna a leveleket (amik mindig újra nőnek). De sajnos a programok márciusban indulnak, s mire megvettük a több mint 12 ezer palántát, már nyár volt – fűzte hozzá magyarázatképp a falu első embere. Szabó József azt is elárulta milyen áron tudják értékesíteni a különleges növényt.

– Felvásárlótól függően akár 2-4 ezer forintot is kapunk kilójáért. De mi egyelőre csak „nyersen” tudjuk értékesíteni, mivel a szárítás helyigényes. Napon nem lehet például szárítani, csak meleg, de nem párás helyen – részletezte, hangsúlyozva: hidegen sajtolva azonban könnyebben feldolgozható és könnyebb belőle olyan anyagot készíteni, amivel a háziasszonyok boldogulnak, a hatóanyag pedig így is ugyanúgy megmarad.

„Kísérlet” a közkonyhán

– Nagyon jók az élettani hatásai, én is mindennap fogyasztom. Sőt a helyi konyhán már kísérleteznek vele az asszonyok, hogyan tudnánk a közétkeztetésben is használni teába, süteménybe, gyümölcslevesbe. Egészségesebb és pénzügyi szempontból is kedvezőbb lenne, ha az önkormányzat megspórolhatná a cukorra költött pénzt, kiváltva azt a saját termesztésű sztíviával – vázolta terveiket. Megtudtuk, hogy sajnos a jázminpakóca nem bírja a hideget, ezért évente újra kell palántázni – darabja az 5–10 centis példányoknak 20 és 50 forint körül mozog.

– Most megpróbáljuk átteleltetni őket, bár ez eddig sajnos az egyetemnek sem sikerült maradéktalanul – jegyezte meg Szabó József, hozzátéve: szerencsére nincsenek a növénynek kártevői, így egyáltalán nem kellett vegyszerezni. A község közmunkaprogramjában így a sztíviaültetvényen, valamint a korábban bemutatott struccfarmon és az egyelőre még kezdeti fázisban lévő levendulaültetvényen összesen 25 embert foglalkoztatnak.

- Sz. Fabók Ágnes -

Jótékony hatás

A teljesség igénye nélkül a sztívia

Forrás: Wikipedia