Egy extrém körülmények között élő zseni + egy fiatal rendező = egy fesztiválfődíj (18+)

Debrecen - Dunkel Nepomuk Norbert miatt „felkerült a térképre” Szikigyakor, és megnyerte a 61. MAFSZ-t Karácsony Péter.

Én úgy érzem, szerelmes vagyok a saját kutyámba – ezzel a megdöbbentő vallomással kezdi „monológját” Dunkel Nepomuk Norbert, zeneszerző, filozófus, szikigyakori lakos, miután a különböző hirdetéseken lévő mobilszámokból komponált, valóban csodás zongorajátékának egy részletét meghallgathattuk. Nem kell azonban aggódni, a középkorú férfiról gyorsan kiderül, kutyáival kialakult kapcsolata bár nem hétköznapi, de nem is beteges, inkább egyfajta – bár valljuk be egy kicsit ez is bizarr – apa-gyerek kapcsolat. Zavarbaejtő intimitással beszél minderről, miközben folyamatosan jelel. Ám nemcsak azért, hogy a siketek is érthessék, amit mond, úgy tűnik a kutyáinak is szól e párhuzamos kommunikáció. A zeneakadémiát és filozófiát végzett, magát csak reneszánsz emberként aposztrofáló férfi Bhusundi és Miss Figura társaságában él Szikigyakoron Debrecen és Sámsonikert között.

Kiragadott mondatok

„A gyerekek ismerik a szaporodás biológiai aktusát, de senki nem beszél nekik az udvarlásról, a szeretetről, a felelősségről.” „4 gigabájt, iPod, Marsra szállás – minek? Ha egy-egy döntéssel a balkánon gyerekek éheznek? A Balkánon vannak-e olyan államfők – akár börtönbe kerülök ezért a kijelentésért akár nem –, akik nemzetellenes bűntettet hajtanak végre azláltal, hogy a szociális hálót olyannyira elsorvasztották, hogy csak nagyvárosban van ételosztás, ruhaosztás, kisvárosban nincs…” „A világ kreatív, de mi technokráciában élünk. Füvet meg eget se látunk, ezért nem értjük, a másiknak honnan van ennyi gondolata, hogy regényeket, operákat ír?” „A mai társadalomban nincs idő figyelni. (…) Valakivel együtt élek és nem figyelek. Hazamegyek. Helló! Hogy vagy? És már bekapcsolom a tévét. Rádió, internet, ömlik az információ és nem figyelek a másik emberre, aki olyan, mint én. És ez tragédia.”

Nem szokványos

Ezek a mondatok abból a 25 perces dokumentumfilmből valóak, melynek e cikk első bekezdésében ismertettük bevezető képsorait és főszereplőjét. Dunkel Nepomuk Norbert különleges élete, az a fajta fesztelenség, ahogyan a kamera mögött álló rendező-operatőr Karácsony Péternek beszél (akit – bár biztosak lehetünk benne, hogy kérdésekkel is irányította az alanyt – nem hallunk megszólalni a filmben), a világ, ami egy apró szikigyakori kanapéról indulva bontakozik ki az alkotó optikáján keresztül, mind-mind hozzájárultak ahhoz, hogy a Szikigyakor, Végső utca című dokumentarista alkotás elnyerje a 61. Országos Független Filmfesztivál fődíját.

A nyíracsádi származású, a Napló 50 ifjú tehetség sorozatából ismerhető, az Ady-gimnázium drámatagozatán végzett fiatalember már az első találkozáskor tudta Norbert nem egy szokványos figura.

A Fekete kecske „hozta”

– Még 2013 nyarán forgattam a Fekete kecske című kisjátékfilmem, amikor annak forgatókönyvírója bemutatott Dunkel Nepomuk Norbertnek. Első sorban a film zenéjével kapcsolatban voltak hozzá kérdéseim, ám egyből feltűnt számomra, hogy nem egy hétköznapi emberről van szó. A rövid délután alatt megértettem, hogy egy zsenivel beszélgetek, aki nagyon extrém körülmények között kénytelen élni. Amikor az Eszterházy Károly Főiskola Mozgókép Művész Mesterképzésén a harmadik féléves vizsgafeladat egy dokumentumfilm elkészítése volt, már tudtam, hogy róla kell forgatnom. Rövidesen betoppantam hozzá és kértem az engedélyét. Az első nap végére négy óra nyersanyagom volt. Decemberig hétvégenként forgattam nála. Rengeteg hasznos anyagot vettem fel, de az időkorlát miatt nagyon keveset tudtam felhasználni. A film feszessége viszont a film előnye is egyben. Minél több mindent igyekeztem betuszkolni 25 percbe, úgy hogy az élvezhető is legyen és ne legyen olyan mintha egy klippet néznénk – mesélt a Naplónak Karácsony Péter a díjnyertes alkotás születéséről.

Készülnek a következők

Mennyiben a rendező és mennyiben a film alanyának érdeme egy ilyen győzelem? – kérdeztem. – Úgy gondolom, hogy ennek 50-50 százaléknak kell lennie. Sok olyan portréfilmet láttam, ahol az alany zseniális volt, viszont a készítő nem választott ügyes eszközöket ahhoz, hogy filmre vigye. Akár technikai megvalósítás szempontjából, akár a dramaturgiai szerkezet miatt. És persze a film alanyának is érdekesnek kell lennie. Ez sokszor elég szubjektív dolog – válaszolta a mindössze 24 éves rendező, akinek nem ez volt az első díja, s biztosak lehetünk benne – minden elfogultság nélkül –, hogy nem is az utolsó. Elmondta, azzal, hogy úgy döntött a film operatőre is ő lesz, nagy kihívást vállalt, hiszen a kép és hang minőségével – mivel az nem lett elég professzionális – megszenvedett. Megérte azonban a fáradtság, hiszen így még személyesebb lett az alkotási folyamat, s ez az eredményen is meglátszik. Nem csoda, ha a zsűri a filmet az aktualitásán túl a dramaturgiája és a vágása miatt is külön kiemelte. Karácsony Péter megjegyezte, szerinte a győzelmhez azonban az is kellett, hogy másik két kisjátékfilmjét is lássák, s ezáltal megismerjék stílusát, felfedezhessék egyéni „kézjegyeit”. A magyarországi filmgyártásban rendezőasszisztensként dolgozó férfi az amerikai Tyrant című sorozatban kezdte el a munkát a tanulmányai befejezése után, s augusztus óta Herendi Gábor Kincsem című filmjében is tevékenykedik, miközben két kisjátékfilmjének előkészületeit is megkezdte már, s – ahogy fogalmazott – azon van, hogy elkészíthesse első mozifilmjét.

- Sz. Fabók Ágnes -

Ismeretlen helyzetekben, új módszerekkel az igazi

Egy jó dokumentumfilmhez szerinted mi szükséges, az, hogy a készítő kellő távolságból szemlélje a témát, s így ne befolyásolja a szereplők megnyilvánulásait, vagy épp ellenkezőleg, szívügyének tekintve együtt kell élnie az adott témával addig, amíg a film el nem készül? – kérdeztem Karácsony Pétert.– Ez egy fontos kérdés. Vannak különböző iskolák, akik különbözőképpen gondolkodnak erről. Szerintem téma függő is, hogy melyik módszert választjuk. Én kifejezetten szeretem saját szemszögömből kicsit szubjektívan megmutatni a történéseket. Persze van egy határ, amit ha az alkotó átlép utána már kevésbé tekinthető a végtermék dokumentumfilmnek. A másik dolog amivel egyet értek, hogy vannak etikai szabályok, amelyeket nem ajánlatos és nem célszerű megszegni a film alanyával szemben – válaszolta a hét-nyolc éves kora óta forgató rendező, aki saját bevallása szerint, igyekszik mindig új módszerekkel levezényelni egy forgatást. – Szeretek ismeretlen helyzetekben, számomra nem kitaposott ösvényen kalandozni. De a legfontosabbnak a jó hangulatot tartom. Ha a rendező el tudja érni, hogy a munkafolyamatok alatt a stáb jól érezze magát, az már fél siker - hangsúlyozta a 61. Országos Független Filmfesztivál fődíjasa, aki eddig két nagy játékfilmet, közel tucatnyi kisjátékfilmet, és a Szikigyakor, Végső utcával együtt két dokumentumfilmet forgatott.

Díjak, elismerések

A Sült kacsa c. film (csak felnőtt olvasóink kattintsanak):