2015.09.10. 09:18
Chikán: csupán PR, hogy 2017-ig kiírják az uniós pályázatokat
Budapest, Debrecen - A volt gazdasági miniszter szerint nem az a lényeg, hogy mikor írják ki a pályázatokat.
Budapest, Debrecen - A volt gazdasági miniszter szerint nem az a lényeg, hogy mikor írják ki a pályázatokat.
Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a napokban bejelentette, hogy a kormány döntése értelmében 2017. június 30-ig kiírják a 2014–2020 közötti uniós költségvetési időszak valamennyi magyar pályázatát. Vajon mit remélnek ettől?
Nem fordulhat elő
Lázár János szerint nem fordulhat elő még egyszer az, ami a 2007-14 közötti uniós fejlesztési ciklusban, jelesül, hogy (mint a tárcavezető mondta) a sírból kellett visszahozni az európai uniós kasszát. „De sikerült, és az Európai Bizottság most úgy értékeli, hogy Magyarország nem veszít el egy forintot sem a neki járó 8 ezer 200 milliárdból” – fogalmazott a miniszter, aki szerint az előttünk álló időszakban minden területen szeretnék érvényesíteni azt a politikai törekvést, hogy a kis és közepes vállalkozásoknak jusson a források nyolcvan százaléka, miként történik az például a vidékfejlesztési operatív program esetében is. A kormányzat törekvése az európai uniós pályázati kiírások előrehozásával az, hogy ilyen módon is versenyképességi előnyhöz juttassa a magyar gazdaság szereplőit a többi uniós tagország vállalkozóihoz képest.
Mikorra válik pénzzé?
– Annak nincs jelentősége, hogy mikor írják ki az uniós pályázatokat, ezért a Lázár-féle bejelentést egy újabb politikai PR-fogásnak tekintem. A korábbi kiírás előnye az, hogy hamarabb tudhatják meg a gazdaság szereplői, hogy mi mindenre pályázhatnak, hátránya viszont, hogy nem fogunk tudni rugalmasan alkalmazkodni az időközben bekövetkező változásokhoz – válaszolt a Napló érdeklődésére Chikán Attila, a Corvinus Egyetem tanára, a Versenyképességi Intézet igazgatója. Az egykori gazdasági miniszter szerint a siker azon múlik, hogy mire írják ki a pályázatokat, milyen gyorsan fogják elbírálni azokat és mennyi idő alatt juthatnak majd hozzá a pályázók a fejlesztési forrásokhoz. Szavai szerint azt mindenki (még Lázár János is) tudja, hogy a 2007-14 közötti fejlesztési ciklusban finoman szólva nem oda mentek az EU-pénzek, ahol a leginkább hasznosultak volna.
Szűkre szabott idő
„Azzal, hogy az uniós pénzekből a hazai kis- és középvállalkozások (kkv-k) versenyképességét kell fejleszteni, azóta értek egyet, amióta Magyarország uniós támogatásra jogosult. A baj csak az, hogy eddig mindig másra mentek el a közösségi források” – válaszolta a Napló felvetésére Inotai András, a Magyar Tudományos Akadémia Világgazdasági Kutatóintézetének nyugalmazott igazgatója. Szavai szerint a kkv-k versenyképessége három dolgot jelent: exportképességet; alkalmasságot arra, hogy az adott kisvállalkozás bedolgozzon az itthon működő multinacionális cégeknek; olyan termékeket gyártását, amelyek adott esetben képesek importot kiváltani. – A probléma az, hogy a kkv-szektor legtöbb szereplője ezen elvárások egyikét sem képes teljesíteni. Van az országban két tucat középvállalat és néhány tucat kisvállalkozás, akik kivételként erősítik ugyan a szabályt, ők viszont (miközben köszönik szépen, jól vannak) nem vágynak címlapra – fogalmazott a közgazdász, aki egyetért azzal, hogy a most induló fejlesztési ciklusban gzdaságfejlesztésre kell költeni az uniós források nagyobb hányadát. „A főterek, a szökőkutak és az évente többször újra rakott díszburkolatok ideje lejárt, igaz, hogy a kkv-k esetében viszont minden eurócent lehívása komoly vállalati stratégiát igényel” – vetítette előre Inotai András, hozzátéve, hogy komoly fejlesztési koncepciók kimunkálásához két év valószínűtlenül kevés.
Sok kérdés, kevés idő
A kkv-k esetében az alábbi kérdésekre mindenképpen választ kell találni ahhoz, hogy az uniós fejlesztési forrásokra sikerrel pályázhassanak: Mit akarnak csinálni? Milyen munkaerővel? Milyen piacra? Milyen időtávon? Milyen szövetségesekkel? Inotai András szerint nem véletlen az EU-ban a plusz 2 éves szabály, ami arról szól, hogy a fejlesztési ciklus befejezésétől számított két éven belül kell a még folyamatban lévő beruházásokat befejezni és azokkal elszámolni. A közgazdász úgy véli, semmi nem indokolja azt, hogy 2017 nyaráig minden pénzt lekössünk, amit egyébként 2020-ig (pontosabban 2022-ig) használhatnánk fel. „Ez a politika részéről egy nagyon durva PR-fogás, ami a tisztességes vállalkozókat megtéveszti, mi több, becsapja” – mondta.
Budapest, Debrecen - Chikán Attila és Inotai András egyetértenek abban, hogy politikai PR-fogásról van szó.
