Olvasói levél: Segítsen, aki tud!

Debrecen - Nem először kerül a Naplóba a Monostorpályiban lakó Juhász László Attiláné története, hiszen – mint mondja – , más kapaszkodója és reménye már nincs is. Ő maga 71 éves, a vele élő paranoid skizofrén leánya pedig 51. Bő tíz éve, amikor elhunyt a férje, reá szakadt a ház elkezdett felújításának folytatása, amire a korábban felvett 2 millióhoz újabb 2 millió forint kölcsönt igényelt – svájci frank elszámolással. Azóta hitelt hitellel vált ki, mostanra az ő alig több mint százezres nyugdíját és a leánya 60 ezres ellátását is törlesztésekre kell szánni, ám így is gyarapodnak a be nem fizetett csekkek, s napról napra érkeznek a végrehajtással fenyegető levelek. Közben – mint arról telefonon beszámolt – maga is súlyosan megbetegedett, már lábra se tud állni – magyarázta a többek között gerincbeteg, és műtéteken is átesett idős asszony.

Egykor főpénztáros volt az Unió áruházban, most pedig mások segítségére szorul, panaszolta, fájdalmasan téve hozzá, hogy mindemellett nagyon nehéz sora van a skizofrénia tüneteit nap mint nap produkáló leánya mellett. Gyakran idézte a MÁV-nál egykor megbecsült, vezető beosztásban dolgozó férjét, aki nélkül elesettekké váltak. Segítségre a rokonságtól sem számíthat. Azt reméli, hogy e sorok után meg-megcsörren majd a telefonja, és a jó szándékú, tehetősebb olvasók révén némi segítséghez juthat. A száma: 06-309-153-980.

HBN