Kifizette a lakását? Fizessen még egy kicsit!

Debrecen - A Füredi Kapu lakóinak súlyos felárat kellene fizetniük ingatlanjaikért.

A bank rossz gazdája volt a beruházásának, most fut a pénze után, és a veszteségeit rajtunk próbálja behajtani – összegezték a Füredi Kapu lakói kálváriájukat. Dőlt belőlük a panasz. Érdekes módon nem az építtető vállalkozóra dühösek, aki ellen (többedmagával) büntetőeljárás folyik – a vád szerint az ingatlanok árának egy részét elköltötte –, hanem a beruházást pénzelő Erste Bankra. A lakók azt mondják, a pénzintézet most „bepróbálkozik” a tulajdonosoknál, akik többsége viszont már kifizette lakása vételárát.

A bank nem lépett

A történet 2005 októberében kezdődött: ekkor kezdtek az 524 lakással, 26 üzlethelyiséggel és mintegy 500 parkolóhellyel rendelkező Füredi Kapu lakópark felhúzásába. Az építtető a Firebird Füredi-Kapu Zrt. (FB) nevű projektcég volt, míg a beruházást az Erste finanszírozta. A készpénzes vásárlók az FB-nek fizettek, míg azok, akik hitel révén jutottak ingatlanhoz a banktól vehették fel a kölcsönt, és a foglalót fizették meg a projektcégnek. Az FB a hozzá befolyt pénzeket rendszeresen továbbutalta az Erstének. 2009 decemberében beköltözött az első 130 család, míg 2012 áprilisára összesen 300 lakás talált gazdára. Ekkor az Erste vált a fennmaradó 200 ingatlan tulajdonosává. A rendőrség azonban – 2011 nyarán – nyomozni kezdett az FB ellen: a gyanú szerint a cég nem számolt el maradéktalanul a pénzzel.

– 2011 decemberében már mindenki tudta, hogy baj van, de a bank még ekkor sem lépett, az FB elleni felszámolási eljárást egy beszállító indította el. Úgy tűnik, az Erste nem ellenőrizte, rendben mennek-e a dolgok, másképp hogy-hogy évekig nem vették észre a hiányzó pénzt? – kérdezi egyik beszélgetőpartnerünk, Újhelyi István. Egy másik lakó megjegyzi: bizalmas információk alapján úgy sejtik, a bank több, ezen beruházásáért felelős munkatársa kevéssel a nyomozás elindulása előtt sietősen távozott a pénzintézettől.

Hivatalos közlés híján

A lakástulajdonosok úgy vélik, a banknál nem ellenőrizték kellően a projektcég átutalásait és valójában senkinek fogalma sincs arról, ki és mennyit fizetett az FB-nek. Ezt arra alapozzák, hogy a pénzintézetnél gyakran olyan papírt, fizetési igazolást, közjegyzői okiratot kell bemutatniuk, ami a banknak is megvan. Előfordul, hogy a saját hiteleseiktől is bekérik azokat a papírokat, amelyek nélkül a kölcsönt meg sem kaphatták volna annak idején. Külön felháborítja őket – hangsúlyozzák –, hogy mindig nekik kell bizonygatniuk az igazukat.

Az ügyben egyébként– hivatalos papírok híján – többnyire szóbeszédre, bizalmas információkra hagyatkoznak, például fogalmuk sincs, milyen megállapodás jött létre az FB és a bank, vagy később a felszámoló és a bank között.

Évek óta tartó kálváriájuk során most két eset végképp kiverte a biztosítékot. Az egyik, hogy az Erste az őt tulajdonosként terhelő közös költség tartozása nagy részét – a közgyűlésen erős szavazati pozícióval rendelkezve – önkéntesen „leírta”. A másik: a bank pár napja arról értesítette a lakókat, hogy a 13-20 millió forintos ingatlanok értékének 25-35 százalékát követelve jelzáloghitelt jegyeztet az ingatlanokra, amit csak fizetés esetén töröl.

A piaci ár alatt

– Úgy tudjuk, a felszámoláskor az Erste bizonyos összegért, de jóval a piaci ár alatt megvette a még üres lakásokat és valamennyi parkolót. Azért tette, hogy az építkezést be lehessen fejezni, cserébe a lakások későbbi eladásából övé a haszon – mondja Újhelyi István. Egy másik férfi szerint az Erste átadta az egész projektet a saját ingatlanhasznosító cégének, de ezt csak úgy tehette, ha leírja a veszteségét és a lakások tulajdoni lapja „kitisztul”, vagyis senkitől semmit nem követelhetnek. A már elkelt lakásoknak úgy 95 százaléka addigra ki volt fizetve.

– A lakók és az üzlettulajdonosok rendezték a tartozásukat az FB felé, ingatlanjukat jogszerűen használták évek óta. És itt jön a csavar – veszi vissza a szót Újhelyi István. – A FB és a vásárlók közti szerződésben volt egy olyan pont – folytatja –, miszerint az Erste jelzálogjogot keletkeztethet, amíg a vételár nem kerül a számlájára. Erre hivatkozva most bejegyezteti ezt a lakásokra. – Csakhogy a szerződés kétoldalú volt, mi a FB-vel állapodtunk meg, annak a cégnek fizettünk. Az FB utalta tovább a bank számlájára a pénzt, ha nem tette, azt miért velünk fizettetné meg a bank? Ráadásul, mivel nem láttuk a közöttük lévő elszámolásról szóló dokumentumokat, fogalmunk sincs, mennyi az FB tényleges tartozása a bank felé, ami egyébként, hangsúlyozom, nem a mi tartozásunk! – hangsúlyozza Újhelyi István. Hogy mennyivel tartozik a projektcég a banknak? Erről hallottak már 200 milliós és 2 milliárd forintos összeget is.

Ijesztegetés?

– Engem a bank soha nem keresett az állítólagos tartozásom miatt. Most, a levél kapcsán nekem kellett utánamenni az ügynek. Amikor bemutattam az összes papíromat, elfogadták az érveimet. Vagyis az az érzésünk, hogy „bepróbálkoznak”. Van, aki fizet, többen megtették. Sok idős ember él a házban, könnyű rájuk ijeszteni – jelenti ki Kulcsár Sándorné.

Közben lapunkhoz eljutó háttér információból úgy tudjuk, a bank keresi a megegyezést, a jelzálog ügyében lakossági fórumot is tartott nemrég.

- Szőke Tímea -

Reakciók

A banknak nem áll módjában…Természetesen megkerestük az Erste Bank Zrt-t is. Hivatalosan annyit válaszoltak, hogy „az ügyben nyomozás folyik, ezért nem áll módunkban elmondani részleteket.”

A fő vádlott egyelőre hallgat

A felszámolt Firebird Füredi-Kapu Zrt. vezetőjéhez, Sz. Tamáshoz is lettek volna kérdéseink. A férfi és társai ellen büntetőeljárás zajlik, ő maga – bár szerettük volna megismertetni az álláspontját – nem kívánt megszólalni...

Az apátiát is kihasználva

Az Erste 216 lakás tulajdonosa a társasházként működő lakóparkban. Alig néhányan járnak el a gyűlésekre, így a bank lényegében „magának megszavaz” bármit – panaszolták a lakók, hozzátéve: belefáradtak már abba, hogy sokan egyáltalán nem járnak el a gyűlésekre. – Legutóbb egy egészen más okból felmerült, évekre visszamenően kimutatott társasházi tartozásból 33 millió forint esett volna a bankra. Ők azonban egy olyan dokumentumot mutattak be, mely szerint az érintett időszakban 26 milliós költségük keletkezett például a katasztrófavédelem által kért biztonsági intézkedések elvégzése, vagy a saját lakásainak őrzése miatt, aztán elfogadtathatták, hogy a költséget kompenzációként leírja neki a társasház – hallottuk a lakóktól.