A herbáltól a reneszánszát élő kokainig - A megyei drogpiac térképe

Hajdú-Bihar - A dizájner- és a kemény drogos fogyasztók között nincs átjárás.Egyre kevesebb új pszichoaktív anyag jelenik meg a debreceni „drogpiacon”, ugyanakkor reneszánszát éli a fű és az amfetamin, de kismértékben erősödik a kokain is. Rendőrségi forrásaink szerint a dizájnerdrogok továbbra is népszerűek, de csak a harmadik helyre férnek fel. Egy másik forrásunk azt mondta, ebben szerepet játszik az is, hogy a dizájnerdrogok piacán zajló változások miatt gyakran nem azt az anyagot kapják a fogyasztók, amit szeretnének.

Ez az oka annak, hogy az egymás után megjelenő pszichoaktív szerek folyamatosan kihívások elé állítják a bűnüldöző szerveket, az előállítók – akik gyakran maguk a dílerek – ugyanis folyamatosan olyan szerekkel kísérleteznek, amelyek nem szerepelnek a tiltólistán. Ezért a köznyelv által dizájnerdrogként emlegetett szerek között mindig vannak legális szerek, vagyis az előállítók egy lépéssel mindig a hatóságok előtt járnak.

Ez a magyarázata annak, hogy a herbál – ami a dizájnerdrogok egyik alapanyaga – lényegében gyűjtőfogalom lett. Azokat a szereket hívják így, amelyek valamilyen növényi törmelékből készülnek úgy, hogy azt lefújják jellemzően egy, a Távol-Keletről származó anyaggal. Ám az időről időre változik, hogy mi kerül rá, ez teszi kiszámíthatatlanná a hatását. Akik tisztában vannak ezzel – főként az iskolázottabbak és tehetősebbek –, inkább a hagyományos drogokhoz nyúlnak. Ez persze anyagiak függvénye is.

Forrásaink egybehangzóan állítják: ami Debrecenben történik a kábítószerpiacon, az jellemző kicsiben a megyére is, igaz, például az új szerek valamivel később jelennek meg a megyeszékhelyen kívül. Ellentétben a cívisvárossal a vidéki településeken toronymagasan a dizájnerdrogok a legnépszerűbbek – tudtuk meg. Hatásuk intenzívebb, mint más drogoké, áruk viszont lényegesen alacsonyabb. Hogy azok között melyik megy, az attól függ, mit lehet az interneten beszerezni. Értesüléseink szerint nyaranta Hajdúszoboszlón ugrik meg a drogozók száma, de több a fogyasztó a megyehatárhoz közeli településeken, például Hajdúnánáson, mint máshol. A dizájnerdrogok és a gyógyszerre történő ivás pedig Hajdúhadházon, Püspökladányban, illetve Berettyóújfaluban és környékükön van leginkább jelen, illetve fordul elő.

Az alvilág nem dizájnban utazik

A dizájnerdrogok megjelenése az alvilág működésére is komoly hatást gyakorolt – hívta fel figyelmünket egy másik forrásunk. Mint mondta, visszaszorult a szervezett bűnözésre épülő kábítószer-terjesztés; helyette vélhetően az áfacsalás jelenti az egyik fő bevételi forrást. Ez azt hozta magával, hogy olyanokból is dílerek lettek, akik egyébként a terjesztésben „nem éppen tehetségesek”.

– A dizájnerdrogok terjesztője tipikusan fiatal, és nem vigyáz magára: nem konspirál, nem figyeli, hogy követik-e. Ezért aztán könnyebb elkapni is. A klasszikus drogok terjesztési láncolatát viszont lényegesen nehezebb nyomon követni. Itt továbbra is a háromszereplős modell érvényesül, amely a szervező, futár és „pénzes ember” felosztásból áll. Utóbbi azonban lehet, sohasem találkozik a kábítószerrel, ezért megfogni is nehéz. Szintén a lebukás csökkenése miatt a szervező rendszerint nagyon szűk körben, kizárólag megbízható személyeknek értékesít. Ez a dizájneres dílernél nincs így, nála mindenki lehet vevő – fogalmazott, hozzátéve: a pszichoaktív szerek terjesztésében könnyű az üzletet meglátni, a nagy kereslet miatt rövid idő alatt sok pénzt lehet vele szerezni. A fogyasztó könnyen terjesztővé „léphet elő”, például ha magán kívül a barátainak is vásárol; de arra is akad példa, hogy valaki „csúzlira” kap anyagot, amit aztán továbbad az ismeretségi körében, a pénzzel pedig leszámol. A haszon csak növelhető, ha homokkal hígítják a füvet, vagy vizezik, amivel rendszeresen találkoznak is a szakemberek.

Alacsonyabban a küszöb

Persze a dílerek között is akadnak ügyeskedők. Püspökladány térségében az is előfordult, hogy a vevők úgy tudták, pszichoaktív anyagot tartalmazó szert vettek, az azonban „csak” koffeint tartalmazott. A tablettából így is több száz darabot „passzoltak” el.

Az egyik szakember azt mondta munkatársunknak: úgy érzékeli, hogy a társadalomban egyre alacsonyabbra került a kábítószerek fogyasztásával szembeni toleranciahatár. Sokan úgy vélik, ha valaki kipróbálja, azzal még nem követ el bűnt. Találkozni olyan szülővel is, aki azt mondta, ha az ő idejében lett volna drog, ő is biztosan kipróbálta volna. Ennek ellenére akadnak, akik maguk fordulnak a rendőrséghez, ha tudják, hogy a gyermekük drogozik. Másik forrásunk úgy látja, a kábítószer a fogyasztás szintjén társadalmi probléma, amiben szülőknek, pedagógusoknak egyaránt felelőssége van, a terjesztőhálózatok felszámolása a rendőrség dolga.

- Szabó Zsolt László -