Tudásmenedzsment – iskolai könyvtár

Egyre inkább nyilvánvaló, hogy a ma és a jövő embere a folyamatos ismeretszerzés állapotában él, fog élni. Stébel Ildikó jegyzete.Meghatározó könyvtárfajtája éppen ezért a tanulmányi könyvtár, az oktatás köré szerveződött könyvtár. Társadalmunk minőségének egyik fokmérője a kommunikációs és információs kultúra, az önművelés – így a könyvtárhasználat – milyensége. A tudás összefüggő világát a képzést, oktatást folytató intézmény könyvtárában kell, hogy megtalálja a tanár és a tanítványa – intézményi generátora, irányítója az iskolai könyvtár, a könyvtárostanár, a könyvtárhasználat-óra: a tulajdonképpeni könyvtár-pedagógiai program. Ez magában foglalja az önművelési képesség megszerzését, az olvasás fontosságának tudatosítását, az önvezérlési képességet, az önálló tanulás technikájának elsajátítását, a különböző információhordozókhoz, a könyvtárhoz való pozitív beállítódás kialakítását.

A tudásalapú társadalom az ismeretek, a tudás, a kultúra együttes kapcsolata. A tudás hatalmas emberi erőforrás, az intellektuális tőke. A tanuló, a diák – társadalmi kincs, ez a szellemi kincs az egész emberiségre kiható tényező. Rendkívül fontos az oktatás minősége – az értékteremtést csak a tanulás biztosítja. A tudás rendkívüli módon felértékelődött. A tudás megszerzésének útja, a tudás hasznosulása, alkalmazása, a tulajdonképpeni tudás életre keltése – a tudásmenedzsment. Az iskolákban megjelenő tudás tudásmenedzsmentje az oktatás minősége is.

A könyvtár, így az iskolai könyvtár eredendő szakmaisága – a tudásmenedzsment –: gyűjtés, rendszerezés, feltárás, rendelkezésre bocsátás. Az iskolai könyvtár tudásmenedzsment-központ. A különböző szintű tudásokhoz, információkhoz való hozzáférés helye. A tanárok közötti tudásmegosztás szervezését, az úgynevezett „jó gyakorlatok”, módszertani kultúra terjesztését képes felvállalni. Képes a külső forrásokból származó tudást beépíteni, az iskola tudásába integrálni. Nagyon fontos tényező az intézményi könyvtárostanár tudása, tudásszervező szerepe. Az iskolában meglévő tudást – a tanulók és tanárok explicit és tacit tudását – feltáró, összegyűjtő és rendszerező szakember kell, hogy legyen. A tudásmenedzsment csak így válhat az iskola, az intézmény erőforrásává.

Hogyan gazdálkodjunk a tudással mint eszközzel?

Rob Abbott (2000) szerint:

Vagyis az egyénben meglévő tudás – szakértelem, tapasztalat, képességek, értékek – összességét megismerhetővé kell tenni, az intézményben dolgozó többi egyén, a pedagógus számára. A feltárt tudás, a dokumentált ismeret az, ami jelentőséggel bír a szervezet fejlődése szempontjából. Az iskolai innovációk összegyűjtése, feldolgozása, hozzáférhetővé tétele, a pedagógusok közötti szakmai kommunikáció inspirálása, mentorálása mind-mind olyan iskolai könyvtári, könyvtárostanári és valójában egész intézményi feladat, kihívás és lehetőség, amellyel élni kell és élni is tud egy tudásmenedzsment-központ (iskolai könyvtár-tudásközpont) személettel rendelkező oktatási intézmény. Az eredmény az intézmény, az iskola a hatékony működése.

„A legérdekesebb új, tudással összefüggő feladat az integrátoroké, a könyvtárosoké – a szintézisteremtők, az elemzők és a szerkesztők tevékenysége. A tudás birtokosaitól megszerzik az információkat, szerkesztett formába öntik, fenntartják és időről időre pontosítják a rendszert.” (Davenport–Prusak)

(Szerzőnk könyvtárvezető, a debreceni Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakközépiskola Kodály-díjas tanára)