Magyar és földműves? Az a nyerő…

Hajdú-Bihar - Az agrárkamara földbizottsága igyekszik kiszűrni a spekulációs célú földvásárlásokat.

Aki csak tehette, még az új földforgalmi törvény tavaly májusi hatályba lépése előtt lebonyolította a termőföld-bizniszét, akkortól ugyanis tovább szigorodott a kedvezményezetti kör meghatározása. A „magyar állampolgár” meghatározás helyébe a „magyar földműves” kifejezés lépett.

Érzik a törődést

– Érezzük, hogy a törvényalkotó velünk volt, amikor felállította a potenciális földvásárlók közötti sorrendet, még ha ettől kicsit le is lassult az adásvételi procedúra – válaszolta érdeklődésünkre Társi László nagyrábéi gazdálkodó, aki szerint náluk a faluban a spekulációs célú földvásárlás valójában ismeretlen fogalom. „Akinek földje van, az a családját abból tartja el, ezért aztán nem nagyon látni a faliújságra kitűzve eladó területeket. Ha mégis, akkor az egymillió forint körüli hektárankénti ár általánosnak mondható, de speciális esetekben (például ha valaki a szomszéd területét veszi meg) magasabb is lehet” – osztotta meg velünk tapasztalatait Társi gazda, aki szerint a paraszt nem azon spekulál, hogy uniós tagként előbb-utóbb nálunk is csak meglódul majd az ár, hanem, mint eddig, úgy ezután is a gazdálkodásból szeretne megélni.

A Komádiban élő Polgár József szerint is éppen ideje volt kiszorítani a földpiacról a pesti ügyvédeket, akik annak idején fillérekért felvásárolták a fél határt, hogy utána jó pénzért bérbe adják a megvett területeket a helybelieknek. „A földnek egyre inkább respektje van, ami abból látszik, hogy nem nagyon nézi már a vevő az aranykorona-értéket; egy hektár–egy hektár, az annyi, mint egymillió forint” – utalt a helyi módira a gazda, hozzátéve, hogy akik hajdanán a kárpótlás keretében aranykoronánként 500 forintért jutottak földhöz, azok hatalmasat „kaszáltak”.

Kacagott rajta

Örvendi László, a megyei agrárkamara földbizottságának tagja felkacagott, amikor szembesítettük az OTP Jelzálogbank termőföld értéktérképének azon megállapításával, hogy az ország 19 megyéje közül Békésben a legmagasabb az átlagos hektárankénti földár; kicsivel 1 millió forint fölött. – Nem tudom, hogy a hajdú-bihari átlagos földár mennyi, de az biztos, hogy igazán jó termőföldet kétmillió forint alatt nem lehet venni. Balmazújváros környékén az akár 150 ezer forintos aranykoronánkénti ár a legjobb földeknél 6 milliós vételárat eredményez, de a hajdúsági löszháton a négymillió forintos földár egyáltalán nem ritkaság – hozakodott elő a konkrétumokkal a hajdúszoboszlói gazda, aki a Magosz megyei elnöke is.

Eladó zártkertek

A megyei agrárkamara földbizottságának tagjaként azt tapasztalja, hogy hetente 100-110 termőföld-adásvétel kerül a grémium elé, és a legtöbbre rá is bólintanak. Elenyésző azon üzletkötések száma, amikre a földbizottság (irreálisan magas vételárra vagy spekulációs célú földvásárlásra hivatkozva) nem adja az áldását. Örvendi László megemlítette, hogy miközben egybefüggő, jól művelhető szántóterület viszonylag ritkán cserél gazdát a megyében, feltűnően magas az eladósorba kerülő zártkertek száma. A földbizottságnak csak azokról az adásvételekről nincs előzetesen tudomása, amik úgymond „házon belül” köttetnek, hiszen a földforgalmi törvény szerint például az egyenesági hozzátartozónak történő eladáshoz nem kell a jóváhagyásukat kérni.

- Petneházi Attila -

Az erdőben „megáll” a pénz

A földtulajdonosokhoz hasonlóan az erdőbirtokosok se szívesen válnak meg egy-egy erdőrészlettől. Varga László, a Hajdúhadházi Erdőbirtokossági Társulat elnöke szerint ennek pofonegyszerű az oka: a földben vagy az erdőben még mindig jobban „megáll” a pénz, mint a bankban, ahol lassan már a betétes fizet azért, hogy beteheti a pénzét a bankba. – A mi társulatunk szerencsére jól működik, az erdőbirtokosok minden évben megkapják a jogos jussukat, ezért aztán eszükben sincs megválni az erdeiktől – fogalmazott az erdőbirtokossági társulat vezetője.

Mitől függ a földár?