„Lehozza” az irodalmat a gyerekeknek

Hajdúböszörmény - Sok fiatal kortárs író és költő tananyagba kerül, mintha elindult volna valami… Interjú Papp-Für Jánossal, a hajdúböszörményi HÍR-írótábor vezetőjével.

A Kertész László Hajdúsági Irodalmi Kör és a Magyar Írószövetség szervezésében június 23. és 27. között megrendezik a IV. Hajdúböszörményi Írótábort (HÍR) a Fürdőkerti Ifjúsági Szabadidő Központban. A kör vezetőjével, a Magyar Írószövetség tagjával arról beszélgettünk, nem éppen kikövezett út vezetett odáig, hogy mára az ország első három írótábora között van a böszörményi.

Idejétmúlt az a kérdés, hogy nem érezted-e túlzásnak, hogy diákoknak szervezel írótábort, hiszen a rengeteg jelentkező téged igazol...

Papp-Für János: Mindig is a gyerekek, a fiatalok szemszögéből próbáltam megközelíteni az irodalmat. Néhány éve, kezdő költőként azt tapasztaltam, hogy a gyerekek úgy gondolják, a tankönyvekben szereplő versek halott költők művei. Ez persze részben igaz, de hogy nem voltak tisztában a kortárs irodalom létével, elszomorított. Már a Kertész-kör 2009-es megalakulásakor is szerettünk volna olyan programokat szervezni, amelyek nem csak az idősebb korosztályhoz szólnak, akik egyébként is átérzik az irodalom nélkülözhetetlenségét.

Észrevettük, hogy ha egy felolvasóesten zene, tánc és egyéb művészet is helyet kap, az egész kötetlenebbé válik, nem kell csendben feszengve verseket hallgatni. Így jött létre Mezsgye nevű rendszeres havi programunk, amely mintegy átjáró a művészeti ágak határain: két irodalmi felvonás között belefér a gitárzene, sőt akár a tai chi-bemutató, és ha a kicsiknek úgy tartja kedve, szabadon szaladgálhatnak közben, úgy, ahogyan például az én kislányom, Noémi is szokta.

Azért ez még mind nem garancia arra, hogy el is jönnek a fiatalok a rendezvényeitekre. Hogyan éritek ezt el?

Papp-Für János: A kör léte előtt, szinte csak a könyvtár kínált irodalmi programokat, így nekünk is összegfogásra volt szükségünk.

Könyvtáros, pedagógus, hivatalnok, újságíró is van a maroknyi irodalomkedvelő között, akik, és persze az ötletadó Székelyhidi Ágoston, kezdeményezésére megalakult. A kezdeti nehézségek ellenére mára minden évben két nemzetközi rendezvény is városunkban talál otthonra. Az egyik a HÍR, a másik pedig a nyári szabadegyetem – kárpát-medencei irodalmi műhelyek találkozója. Ezen kívül több megyei, illetve régiós rendezvényünk van.

Az első olyan, amellyel úgy vélem, meghódítottuk az iskolásokat, a Vers vadállat, vagy háziállat? Elnevezésű irodalmi sorozat volt, melynek névadója Lackfi János költő. Aztán a zenés irodalmi kerekasztal következett kortárs írók, költők meghívásával. Jelenleg az említett Mezsgye című megyei rendezvényünk zajlik, melynek tematikája arra épül, hogy minden alkalommal bemutatkozik egy pályakezdő, fiatal művész, egy már sikeres, elismert író, költő, és egy városunkban nagy hagyománnyal működő egyesület. Persze soha nem maradhat ki a zene, melyet a Kör tagjaiból összeállt formáció, a Bar-talk zenekar szolgáltat, vagy a Másik oldal nevű formáció.

A kör életében jelentős szerepet játszott a 2012 nyarán megalakult Magyar Írószövetség Hajdú-Bihar megyei Írócsoportja, melyet Szentmártoni János költő, a Magyar Írószövetség elnöke és még tíz írószövetségi tag alakított meg hajdúböszörményi székhellyel a Maghy-művészházban. Itt találtunk tevékenységünknek „végleges otthont”, azóta is itt él, lélegzik városunk irodalmi élete.

Az írótáborban is megfér egymással Kányádi Sándor és a slam poetry?

Papp-Für János: Hogyne! Beszélgetünk Kányádi Sándorral, meghallgatjuk a slam mestereit, Asbóth Balázst, Birtalan Andreát, Daróczi Jakabot, Somogyi Tibort és Szűcs Noémit, bemutatkozik a rendszerváltás után született költőgeneráció, az úgynevezett R25: Balogh Péter, Baranyi Gergely, Biró Krisztián, Borda Réka, Horváth Imre Olivér, Kovács Kristóf, Gerendás Péter esténként muzsikál nekünk. A táborlakók napközben íróiskolákon és a társművészeti szemináriumokon vesznek részt, délutáni irodalmi műsorok, színház, este pedig koncertek lesznek. Ahhoz képest, hogy az első táborban még nagyon nehéz volt előadókat hívni, mára nem győzünk mindenkit befogadni. Úgy próbálunk vonzó és minőségi programokat szervezni, hogy közben kitágítjuk a határokat. Zenél a Forgotten Dreams és Pearl Project, lesz Terasz-koncert, Ughy Szabina és Oravecz Péter költői estjét sokan várják, csakúgy, mint Áfra János versírásról, Farkas Wellmann Endre versbeszédről, Csender Levente prózáról, novelláról, Ferdinandy György és Maria Teresa Reyes prózáról, műfordítás, vagy Tallián Mariann és Lázár Balázs színjátszásról, Bíró Gergely irodalomterápiáról, Szabó Imola Julianna tipográfiáról szóló óráit. Ott lesznek a JAK-osok (József Attila Kör), Závada Péter, és több határon túli író-költő is, hiszen mindig fontos az ő jelenlétük az anyaországiak mellett.

És írni mikor marad idő?

Papp-Für János: A sok-sok program és szervezkedés sajnos megakadályozza a ráhangolódást; most nem „költök”, hanem máson dolgozom. Egyrészt megkaptam a Tokaji Írótábor titkári feladatait. Másrészt amikor elkezdtük a rendhagyó irodalomórákat, úgy éreztem, hogy azokhoz a gyerekekhez is el kell jutnunk, akik sajátos nevelési igényük lévén lehet, hogy egyébként sosem vennének részt irodalmi rendezvényen.

Barátaimmal összeállítottam egy olyan verses, dalos, fejtörős, játékos foglalkozást, amit sikerrel vittünk el immár három megyében a sérült gyerekekhez. Ebből az anyagból táplálkozva, Akik gyerekek maradnak címmel, CD- és kottamelléklettel rendelkező oktatási segédanyagot tervezünk. Hátha bekerül az oktatási rendszerbe, hátha ott is tudják használni ezt a módszert, ahová mi nem jutunk el.

- Barak Beáta -