Pótolhatatlan értékünk a talaj

Debrecen - A tartamkísérleti kutatások hazai és nemzetközi eredményeit mutatták be szerdán a Debreceni Egyetem Nyíregyházi Kutatóintézetében.

A talaj rendkívül sérülékeny, megújuló energiaforrás, melynek tulajdonságai akár kis távolságon belül is jelentősen eltérhetnek. Az időbeli változások, a talajok hosszú távú vizsgálata fontos információkkal szolgál a mezőgazdasági termelés és a környezetvédelem számára. A tartamkísérleti kutatásokra azért van szükség, hogy a hosszú évek eredményei és tapasztalatai alapján megértsük a talajban lejátszódó folyamatokat, és következtetni tudjunk a jövőben a talajban végbemenő változásokra.

- Konferenciánkkal szeretnénk lehetőséget nyújtani a tartamkísérletekkel foglalkozó kutatóknak és oktatóknak arra, hogy minél nagyobb publicitást kapjanak. A rendezvényen bemutatjuk Magyarország legidősebb tartamkísérletét: a Westsik-féle vetésforgót, amelyet 1929 óta tart fenn a Debreceni Egyetem Nyíregyházi Kutatóintézete – tájékoztatott Zsombik László intézetigazgató.

A Westsik-féle vetésforgó nemcsak oktatási és kutatási célokat szolgál, hanem a vizsgálatokon keresztül a gazdálkodóknak is hasznos adatokat, információkat nyújt. A hosszú távú kísérletek a mezőgazdasági termelésen túl a talajtermékenység, a talajszennyezés, az erózió és a klímaváltozás témakörére is kiterjednek. A Nyíregyházi Kutatóintézet munkatársai 625 hektáron 19 növény 49 fajtáját tartják fenn, a növénynemesítés mellett pedig az in vitro szaporítás és vírusmentesítés, valamint a biotechnológiai kutatásokban is kiemelkedő szerepet töltenek be hazánkban.

- A tartamkísérletek egyszerre teljesítik az állandóság és a rugalmasság követelményeit és aktuális kérdésekre kell, hogy választ adjanak. A talaj tápanyagszolgáltató-képessége folyamatosan csökken, ami nem csak a növény minőségére, hanem az ember egészségi állapotára is kihat. A tartamkísérletek akkor adnak aktuális válaszokat, ha a precíziós gazdálkodási technológiák alkalmazásával a tápanyagszolgáltatást, a talaj hidrológiai állapotát, a növények minőségének változását folyamatosan nyomon követik – hangsúlyozta Komlósi István.

A Debreceni Egyetem Agrártudományi Központjának (ATK) főigazgatója kiemelte: az intézet munkatársai kiemelkedő mértékben járultak hozzá, hogy az Agrártudományi Központ, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának Milleniumi Díját 2015-ben kiérdemelte. Az ATK Tanácsa ezért úgy döntött, hogy ebben az évben az Nyíregyházi Kutatóintézet tavaly elhunyt kiváló kollégájának, Puskás Árpádnak posztumusz adja át a Westsik Vilmos-díjat a növénynemesítésben meghatározó munkájáért.

A nemzetközi konferencián, amelyre nemcsak az ország minden területéről, hanem a határon túlról, Ukrajnából és Szlovákiából is érkeztek résztvevők, a tudományterületekről származó eredményeket mutatták be négy szekcióban, húsz előadás és nyolc poszter anyagában. A rendezvény aktualitása, hogy az ENSZ a talajok nemzetközi évének nyilvánította 2015-öt, amely felhívja a figyelmet a tudatos és fenntartható talajművelés, tápanyag-gazdálkodás és a nemzetközi összefogás fontosságára.

- unideb.hu -