Évi 160 előadás – Nyitás a középiskolások felé

Debrecen - Elhatározott szándékuk, hogy nyitnak a tizenévesek felé. Interjú Gergely Pál akadémikussal, a Magyar Tudományos Akadémia Debreceni Területi Bizottságának elnökével.

Az elmúlt évben változás történt a DAB (az MTA Debreceni Területi Bizottsága) vezetésében. Bitskey István akadémikustól Gergely Pál akadémikus, az Orvosi Vegytani Intézet professzora vette át az elnöki tisztséget és új vezetőséggel látott neki a feladatoknak.

Elnök Úr, hány akadémiai bizottság van az országban?

Gergely Pál: Történelmi sorrendben: Pécsen, Szegeden, Veszprémben, Debrecenben és Miskolcon vannak akadémiai területi bizottságok. De Kolozsváron is működtet az akadémia egy területi bizottságot, amely igencsak eredményesen végzi feladatát. A debreceni az egyik legnagyobb.

Mennyire önállóak a területi bizottságok?

Gergely Pál: Két szempontból érdemes erről beszélni. Tudományosan teljes önállóságot élvezünk, de az akadémiai törvényben megvan szabva, hogy mi a feladatunk; a tudomány népszerűsítése, tudományos rendezvényeknek szervezése stb. Ezt már évtizedek óta jól is csináljuk, úgy érzem. A másik a gazdasági aspektus, ami néhány évvel ezelőtt megváltozott, átszerveződött. Megszűnt az önállóságunk. Ha ezt az akadémia nem tette volna meg, akkor az új államháztartási törvény úgyis megszüntette volna önállóságunkat, mert száz főnél kisebb egység nem lehet a közszférában. Tehát gazdaságilag létrejött egy olyan egység, amely az összes vidéki bizottságnak egységes szervezete. Nem magas a létszáma, összesen vannak vagy hatvanan.

A debreceni bizottság tevékenységét évek óta elismerés övezi. Mit kíván változtatni a működés koncepcióján, vagy csak finomításra gondol?

Gergely Pál: Egy jól működő szervezetben nem érdemes alapvető változásokat létrehozni. Márpedig a DAB valóban az volt a korábbi évtizedekben is, függetlenül a mindenkori vezetőktől. Van egy igen kis létszámú szakavatott adminisztratív gárda: a titkárságvezető Magyar Éva és társai a szervezési funkciókat remekül végzik. Ebbe nem szabad beavatkozni. Egyetlen változtatást hajtottam, illetve hajtottunk végre – mert a vezetőséget az elnökön kívül három alelnök és a főtitkár alkotja – megújítottam egy kicsit a szakbizottságokat. A Magyar Tudományos Akadémiának 11 osztálya van, (kémia, biológia, nyelvtudományi stb), úgy gondoltuk, kövessék ezt a formát a szakbizottságok. Ez a szerkezetátalakítás sikerült. Mivel az egyetem és a régió (mert Szabolcs-Szatmár-Bereg, illetve Jász-Nagykun-Szolnok megye is hozzánk tartozik), meglehetősen széles profilt alkot, mindent nem művelhetünk, bár elég sokat. Van 14 szakbizottságunk, ebből kettő a megyei (Szabolcs, Szolnok), a többi pedig az akadémiai osztályok mintájára működik. Mindegyik élére a tudomány iránt elkötelezett elnököt sikerült megnyerni. A 14 szakbizottságban majdnem 90 munkabizottság működik, ha nem is azonos elánnal és azonos súllyal. Senkitől sem szeretnénk elvenni a kedvet, hogy klubszerű szerveződésben tudományos rendezvényeket csináljanak. Ezt nagyon fontosnak tartom.

Mit mondhat a DAB külső kapcsolatairól?

Gergely Pál: Az egyetemmel és a két említett régióval nagyon szoros és harmonikus az együttműködés! De nekünk fontos feladatunk a határon túli kapcsolatok elmélyítése és ápolása is. Kárpátaljára, Erdélyre, a Partiumra gondolok, hiszen Nagyvárad például közelebb van Debrecenhez, mint Szolnok. Nyilvánvalóan nem vezetői szinten kell együttműködnünk, hanem a munkabizottságok, a kutatók, a témák révén, hiszen a tudományos kollaborációk hozzák az eredményeket. Sajnos, a várossal való együttműködésünk nem elég erős. Ez az én hibám is, feltétlenül javítani kell rajta. Elhatározott szándékunk, hogy nyitunk a fiatalok felé. Nem az egyetemi hallgatókat célozzuk meg elsősorban, mert az egyetemeken a tudományos diákkörök évtizedek óta nagyon hatékonyan működnek, hanem a középiskolásokat. Az első lépéseket már megtettük, s örömmel mondhatom, hogy már az első eredmények is megszülettek. Mint ismeretes, az UNESCO 2015-öt a Fény nemzetközi évének nyilvánította. Ebben a témakörben kizárólag középiskolásoknak hirdettünk meg egy pályázatot, jól tudván, hogy az ő világuk manapság a komputer, a videofilm. Igen színvonalas pályázatok érkeztek nagy számban, április 23-án volt az ünnepélyes eredményhirdetés. Szerencsére van egy alapítványunk, így pénzdíjakat is fel tudtunk ajánlani. De nem hinném, hogy alapvetően az anyagiak motiválták volna a fiatalokat. Én mindig azt tapasztaltam, saját fiatalságomra gondolva, hogy a középiskolás nemzedék nagyon vágyik a tudásra. Legalábbis van egy lelkes, nyitott gondolkodású, a korosztályából kiemelkedő mag. Őket próbáltuk és fogjuk megszólítani. Amikor a fénynek, mint fizikai, optikai jelenségnek a nemzetközi évét indítottuk, gondoltunk arra, hogy lesz egy bevezető előadás Világosság és sötétség a vallások világában címmel. A fiatalok is nagyon érdekesen fogták meg a témát, nemcsak a fizikai vagy természettudományi jelenség oldaláról vizsgálódtak, hanem a fénynek az életben betöltött szerepéről is. A fény legalább olyan fontos, mint a víz. Nem véletlen képletes jelenléte a szellemi életben is. Gondoljunk csak a felvilágosodásra, az is egy fényhozó korszak volt a sötétebb évszázadok után.

Nagyon sűrűek a DAB-rendezvények. Van-e irántuk megfelelő érdeklődés?

Gergely Pál: A DAB működésének van két, évtizedes hagyományokra visszatekintő területe. Az egyik a DAB-klub, amely most újult meg, és kiválóan működik Rácz István professzor vezetésével. Sikerült idehoznunk a város egyik ismert rendezvényszervezőjét, Cserép Zsuzsát, aki előadó délutánokat és kiállításokat szervez. Évente 6–8 kiállítást nyitunk. Megemlítem, hogy közelesen egy nagyon izgalmas tárlat várható: a világhírű, Debrecenből elszármazott Szipál Márton fotókiállítását tekinthetik meg az érdeklődők. Ami a látogatottságot illeti, azt kell mondanom, hogy változó. A tudományos rendezvények iránti érdeklődés mindig attól függ, milyen a célközönsége. Előfordul, hogy zsúfolásig megtelnek a termek. A DAB-klub rendezvényein újabban a terem szűknek bizonyult, mert ennek a programnak kialakult egy törzsközönsége. Debrecen egyetemi város, de egy 30 ezres egyetemi hallgatóságtól az ember nagyobb érdeklődést várna el. De nem baj, dolgozni kell, és meglátjuk, mire haladunk. Egyébként sok a rendezvény: a DAB égisze alatt közel 300 rendezvény zajlik évente, itt a székházban olyan 160.

- Bakó Endre -