"Olyan, mintha besétált volna maga Medgyessy"

Balmazújváros - A közönség immár új otthonában tekintheti meg a legnagyobb magyar szobrászművész hagyatékát.

Különleges élménnyel gazdagodtak azok, akik részt vettek az Antal-Lusztig gyűjtemény Medgyessy-hagyatékából nyílt kiállításon csütörtök délután a balmazújvárosi Semsey-kastélyban. A közel száz vázlat, festmény, tanulmány, a több, mint 120 kisplasztika ízlésesen, jól megvilágítva, angol és magyar nyelvű feliratokkal, megfelelően tematizálva várták a látogatókat a felújított intézmény négy termében, ahol egy különleges vendég ült a nézők soraiban. A szervezők odafigyelését dicséri azonban, hogy kilétét csak azután fedték fel, hogy az érdeklődők megtekintették a tárlatot, s meghallgatták a köszöntőket, valamint Várkonyi György művészettörténész gondolatait. Tóth János múzeumigazgató beszédében kiemelte, a bő egy éve használatba kapott, s teljesen felújított kastély lehetőséget adott arra, hogy más polcra helyezzék a balmazújvárosi kulturális életet, s újrapozicionálják az intézményt az országos gyűjtemények között. - Ebben jó partnerre leltünk dr. Antal Péter személyében, aki úgy döntött, öt éves letétbe helyezi nálunk a tulajdonában lévő Medgyessy-hagyatékot - mondta. Elárulta, már az utolsó simításokat végzik azon a köteten, ami a kiállítást hivatott bemutatni. - A Várkonyi György művészettörténész segítségével készülő gyűjteményi katalógus arra szolgál, hogy e falak közül "kivihessük" az itt felhalmozott értéket, tudást - hangsúlyozta.

Vetélytársa is elismerte

A művészettörténész ezt követő előadása segített kontextusba helyezni Medgyessy művészetét. Többször idézte az alkotó legnagyobb vetélytársát, Ferenczy Bénit, aki Debrecen szülöttét a legnagyobb magyar szobrászként emlegette. Várkonyi az Antal-Lusztig gyűjtemény Medgyessy-hagyatékáról szólva elmondta, az ugyan nem ad, nem adhat teljes áttekintést a szobrász munkásságából, ám alkalmas arra, hogy bemutassa az alkotó műfaji, tematikai sokszínűségét.

- Medgyessy elsősorban köztéri szobrász volt, alkotásai méretük okán sem alkalmasak gyűjtésre, ám az azokhoz készített vázlatok, tanulmányok, kisplasztikák legalább olyan súlyúak, mint a tonnányi bronz szobrok, hiszen általuk bepillantást nyerhetünk az alkotás folyamatába, s láthatjuk, hogyan nézett volna ki egy-egy mű, ha másik változatuk valósul meg.

A híd múlt és jelen között

Az őt követő felszólalóról Antal Péter a Naplónak úgy fogalmazott, olyan volt, mintha maga Medgyessy sétált volna be a terembe. A korábban említett vendég ugyanis Medgyessy Ferenc jó barátjának, Czellár Ferencnek a lánya, Katalin volt. A 82 éves hölgy, akit mindenki Nelli néninek szólít, születésétől kezdve ismerte a világhírű szobrászt, aki nem egyszer mintázta meg őt, édesapját illetve testvérét. A tárlatot így Nelli néni is több plasztikával, sőt ritkán látott fényképekkel gazdagította.

- Családunk nagy társasági életet élt, így Feri bácsi és felesége is gyakori vendégek voltak. Az esti összejövetelekről nem sokat mesélhetek, hiszen akkor még gyermek voltam. Annál nagyobb élmény volt viszont a sok közös kirándulás, no és a modellkedés. Másfél évesen mintázott meg először, ez az alkotás látható itt a tárlaton is. Azt mesélték, kisgyereknek való történetekkel szórakoztatott, de annyira kacagtam, hogy hátrahajtottam a fejem, s így nem tudta folytatni a munkát - idézte fel az 1930-as években történteket. - Balmazújvároson is gyakran megfordult Feri bácsi, mivel a nyarakat itt töltöttük apám nővérénél, Eszter néninél. Akkoriban rajzolgatott nekem állatokat egy kis füzetecskébe, amit szintén kölcsönadtam a kiállításra - mondta Czellár Nelli, akit a megnyitó után, kisebb tömeg kísért végig a termeken, hallgatva a különböző Medgyessy-hez kapcsolódó történeteit, megörökítve őt 1949-es szobrával. Annak történetéről, illetve az idős hölgy visszaemlékezéseiről hamarosan bővebben is beszámolunk.

- Sz. Fabók Ágnes -