Hatékony a bíráskodás Debrecenben

Debrecen - Handó Tünde szerint több szempontból is követendő a debreceni bírói gyakorlat.Sikeres és példaértékű a debreceni bíróságok munkája; 2014-ben a Törvényszék 2500-zal több ügyet fejezett be, mint amennyi érkezett, az Ítélőtábla pedig eseteinek több mint 90 százalékát feldolgozta, emellett azon 160 ügyből, melyet a Fővárosi Törvényszék tehermentesítése céljából vett át, jóval a tervezett határidő előtt már csak néhány van folyamatban – hangzott el a cívisvárosi összbírói értekezletet kísérő, előző évet értékelő sajtótájékoztatón. A rendezvényen részt vett dr. Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke is.

Leginkább a menekültügyi őrizet meghosszabbítását érintő ügyek száma emelkedett a Debreceni Törvényszék (DT) tavalyi eljárásai közül – összesen 1414 ilyen ügy volt –, emellett mintegy negyedével nőtt a devizahiteles perek száma is, az előző évi 364 után 2014-ben 436 per indult. Bár 30 százalékkal több bíróság elé állítás történt, a gyorsított eljárásnak köszönhetően ezek többnyire már az érkezés napján befejeződnek és az elkövetéshez közeli időpontban történik az elbírálás – mondta dr. Kahler Ilona, a törvényszék elnöke a csütörtöki összbírói értekezlethez kapcsolódva.

Fontos mutatóként kiemelte, hogy a DT-en született ítéleteknek a másodfokú eljárások végén csupán 5-6 százalékát helyezik hatályon kívül és több mint felét helybenhagyják.

Oktatnak is

Dr. Balla Lajos, a Debreceni Ítélőtábla (DIT) elnöke kiemelte a DIT egyetemi együttműködésben történő, jogászképzésben betöltött mind jelentősebb szerepét. Előrevetítette, hogy 2015-ben a tízéves évfordulója lesz az ítélőtábla újraindításának.

– Az idegenrendészeti ügyek megnövekedett száma nem csak mennyiségi, hanem időbeni kihívást is jelent; egyszerre akár ötven ügy is beérkezhet a bíróságra – mondta dr. Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke. Mint kifejtette, ezek az estek eltérnek a megszokottól, az érintett mellett gyakran családtagjait is meg kell hallgatni, egy védő vagy ügygondnok és rendszerint tolmács jelenléte is szükséges – vagyis igen költséges eljárásról van szó. Példaként említette, hogy a tolmácsolás tavaly 6 millió forintba került, és megjegyezte: amennyiben a kormány tervei szerint változnak az idegenrendészeti eljárások, azok finanszírozásához a bíróságoknak segítségre lesz szükségük.

Visszacsatolás

Arról is beszélt, hogy a debreceni sajátos munkaszervezés, mely gyorsabb eljárásokat eredményez az ítélkezés minőségének megtartása mellett, országosan követendő példát jelent. Hangsúlyozta: a DIT erősíti a régió jogegységét, „kis Kúriaként” működik, s az elsőfokú ítéletek vizsgálatával rávilágít, az első fokon eljáró bíróságoknak mik az erősségeik és hol szorulnak támogatásra.

HBN-SzT