Fórum: segítenek a kistelepüléseken

Bojt - A főosztályvezető tartalmas előadása után is maradtak nyitott kérdések.

Kapcsolatépítés, információk átadása, kistelepülések helyzetbe hozása a célja a Magyar Faluszövetség önkormányzati fórumának. Az országos rendezvénysorozat tizenkettedik eseményének Bojt adott otthont hétfő délelőtt.

A 2013 őszén, kifejezetten a kistelepülések megsegítésére létrejött országos szervezetnek szinte a kezdetektől tagja Bojt, és a legutóbbi, Hollókőn megtartott közgyűlésén az országhatárhoz közeli település polgármesterét, Vass Máriát beválasztották az elnökségi tagok közé. Innen a ma még legkisebbnek számító településtársulás következő fórumhelyszíne, Bojt, ahová elsősorban Hajdú-Bihar kistelepüléseinek vezetői jöttek el, de voltak résztvevők Szabolcsból, Békésből, sőt, Borsodból és Bács-Kiskunból is.

A települési önkormányzatok, a civil szervezetek, a minisztériumok részvételével, és a Norvég Alap támogatásával indult kezdeményezés legfőbb célja a kistelepülések fejlődési pályára állítása, valamint a működéshez elengedhetetlen információk átadása – tájékoztatta a jelenlévőket Szabó Gellért elnök. Vass Mária jogos büszkeséggel számolt be az elmúlt közel egy évtizedben elért fejlődésről: országos védettségű faluházuk van, hatékony a közmunkaprogram, sikeresen léptek fel az alkoholizmus és az uzsora ellen, korábbi önmagukhoz képest emberibb és otthonosabb lakásban élhetnek a hátrányos helyzetűek. A jövő legfontosabb feladata pedig a gyerekek továbbtanulásra ösztönzése.

- 2015-ben folytatódik az önkormányzatok feladatalapú finanszírozása, cél a gazdálkodási szerkezet megszilárdítása, valamint az egyedi problémák kezelése – ezt már dr. Papp Magdolna Emese, a Belügyminisztérium főosztályvezetője mondta előadásában, amelyben az önkormányzatok ez évi gazdasági kondícióját, lehetőségeit ismertette. Hangsúlyozta, hogy ebben az évben sem lehet más cél, mint a hiány nélküli pénzügyi gazdálkodás erősítése, a kistelepülések további felzárkóztatása, az önkormányzati közfeladatok és közszolgáltatások színvonalának javítása. Ez utóbbi a nonprofit állami vállalatok indulását jelenti. A 2015-öt ugyanakkor a szolidaritás erősítésének évének is nevezte a főosztályvezető. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a tehetősebb önkormányzatoktól többet vonnak el. Ugyancsak kiemelt feladat, és éppen ezért több pénz is lesz a gyermekek esélyegyenlőségének megteremtése, továbbá a segélyezettek munkába való visszavezetésére. 2018-ban kell elérni azt az állapotot, hogy minden dolgozni tudó embernek legyen munkája. A főosztályvezető szerint az akarással nem lehet gond. A feladatok finanszírozására pályázatokat kell majd beadni. A főosztályvezető asszony több alkalommal is hangsúlyozta, hogy reméli, médiahisztéria nélkül lehet megvalósítani a terveket.

HBN-KZS

Kérdeztek a polgármesterek

A tájékoztatóhoz kapcsolódóan a vendégek kérdéseket tehettek fel. Szító Sándor, Biharnagybajom polgármestere arra volt kíváncsi, hogy a korábban, adósság felhalmozás nélkül gazdálkodott, 2 ezer főnél népesebb települések mikor kaphatnak kompenzációt? Miért „bünteti” a takarékos gazdálkodást az állam? Válaszában dr. Papp Magdolna Emese elmondta, hogy ez sokaknak fájó probléma, és hogy meg fogják kapni a pénzt, az biztos, de hogy mikor, azt nem tudja, mert ez nem főosztályi szinten dől el. Bajusz Istvánné, Nagyhegyes polgármestere arra volt kíváncsi, hogy ha az iparűzési adót ők a temető karbantartásra is fordítják, akkor milyen szankciókra számíthatnak? Válasz: az iparűzési adó most már nem csak fejlesztésre, hanem működésre is fordítható.