Évente 4500 új daganatos beteg Hajdú-Biharban

Debrecen - A korai stádiumban felfedezett rosszindulatú daganatot nagyobb eséllyel lehet meggyógyítani – erre hívta fel a figyelmet dr. Horváth Zsolt onkológus a rákellenes világnapon.

– Magyarországon évente 90-95 ezer, ebből Hajdú-Bihar megyében 4500-4700 új daganatos megbetegedést diagnosztizálnak a szakemberek. Mindkét nemnél a tüdőrák vezet, emellett a nőknél az emlő, vastag– és vékonybélrák, illetve a női nemi szervi daganatok gyakoriak, a férfiaknál pedig a vastagbél és prosztatarák előfordulása nagymértékű. Utóbbi, az átlagéletkor emelkedésével függ össze, hiszen a prosztatarák kifejezetten az „öregkor betegsége”, így valószínűleg, ahogy az életkor emelkedik, úgy válik majd a leggyakoribbá ez a daganat is. Ezzel szemben a tüdőrákosok száma valószínűleg csökkenni fog, hisz ugyanazt a trendet fogjuk követni mint Amerikában, ahol az 50-es, 60-as években betiltották a közösségi terekben a dohányzást, és mintegy 40 évvel később csökkenő tendenciát mutat a tüdőrákosok aránya – tudtuk meg dr. Horváth Zsolttól, a Debreceni Egyetem Klinikai Központ Onkológiai Klinika igazgatójától, aki a február 4-ei rákellenes világnap kapcsán hangsúlyozta: vegyünk részt szűrővizsgálatokon, ugyanis minden rosszindulatú daganatos megbetegedést sokkal nagyobb eséllyel lehet meggyógyítani akkor, ha azt korai stádiumban fedezik fel az orvosok.

– Nem lehet elégszer hangsúlyozni az egészségügyi szűrések fontosságát, hiszen gyanú esetén képalkotó vizsgálatokkal (CT-vel, ultrahanggal, röntgennel) még korai stádiumban kiszűrhetjük a daganatos megbetegedéseket, melyeket így nagyobb eséllyel gyógyíthatunk – fogalmazott dr. Horváth Zsolt.

Mint azt a szakember elmondta, a 45-65 év közötti nőknél, – ha tünet- és panaszmentesek – kétévente javasolt mammográfiát végezni, a vastagbélrák kiszűrése érdekében pedig 50 éves kortól, mindkét nemnek vastagbéltükrözés vagy székletvizsgálat javasolt. Az évente egy alkalommal elvégzett tüdőszűréssel is sokat tehetünk az egészségünkért, illetve érdemes lenne kétévente egy hasi ultrahangvizsgálat is, melynek segítségével vizsgálhatóak a hasi szervek; csak úgy, mint a fogorvosnál a szájüregi daganatok. Az erősebb nemnek 45 éves kortól, kétévente prosztata vizsgálatot kellene végeztetniük egészségük érdekében, ám sajnos a férfiak még mindig kis számban jelennek meg ezen a vizsgálaton. – A nők ilyen tekintetben tudatosabbak, melynek meg is van az eredménye: az emlőrák gyógyulási arányában a statisztikák alapján, Európa jobbik feléhez tartozunk. A behívottak csaknem fele elmegy mammográfiai szűrésre, mely hozzájárul, hogy korai stádiumban fedezzük fel a daganatokat, így elősegítve a gyógyulást – jegyezte meg az onkológus, majd kiemelte, a méhnyakrák átszűrtséget viszont tovább kellene javítani!

A különböző szervrendszerek daganatai között vannak jobban, és kevésbé jól gyógyíthatók: míg az emlőrák kifejezetten jól kezelhető, a tüdőrák, a hasnyálmirigy daganat, a máj– és epeúti rák a nehezebben gyógyítható daganatok közé tartoznak. Utóbbiak általában lappangva fejlődnek ki, s már nem műthető állapotban, hanem gyakran áttétes formában ismerik fel azokat, ilyenkor pedig már szinte gyógyíthatatlanok a betegek – fűzte hozzá az klinika igazgatója.

Európai színvonalú kezelés

A Debreceni Egyetem Klinikai Központjában az onkológiai diagnosztika és terápia teljes spektruma megtalálható. Mint azt az onkológustól megtudtuk, a Klinikai Központban rendelkezésre áll a legmodernebb képalkotó diagnosztika – a PET-CT-vel gyakorlatilag az élő daganat területét lehet láthatóvá tenni –, a kiváló patológia – ami a daganat tulajdonságainak, agresszivitásának, sőt sokszor a gyógyszerérzékenység pontos megállapítását szolgálja –, illetve a remek belgyógyászati-onkológiai kezelések, ami a területeknek megfelelően ( a tüdőgyógyász a tüdődaganatokat, a bőrgyógyászok a melanomát, nőgyógyász a női szerveket érintő rákokat, stb.) kezeli a beteget.

A szakember kifejtette, a klinikai központban például a vastagbél-, az emlő-, tüdőrákot európai szintű eredményességgel tudják kezelni. – Az daganatoknál a nemzetközi irányelveket ismerve, betartva választjuk meg az optimális terápiás sorrendet. Azáltal biztosítjuk pácienseink számára az európai vagy amerikai szintű betegellátást, hogy folyamatosan követjük a legmodernebb nemzetközi eredményeket, szakirodalmat és gyógyítási vezérfonalakat. Az onkológia arról is szól, hogy az ember nem csak az éppen aktuális problémát törekszik megoldani, hanem évekkel előre gondolkozik egy-egy beteg sorsáról – közölte. Az első döntés meghatározza a további lehetőségeket! Az onkológiában rengeteg új terápiás lehetőség bukkan fel, de nem mindig a legújabb kezelés jelenti a legjobb megoldást. Ehhez kell a klinikai tudás és tapasztalat, valamint az interaktív együttműködés a társszakmák között. Ha ez az együttműködés jó, akkor nagyszerű eredményeket lehet kihozni a beteg szempontjából – mondta dr. Horváth Zsolt, majd hozzátette: rutinszerűen tudunk olyan eredményeket produkálni, mint ami gyógyszervizsgálatokban tapasztalható. Ez azt jelenti, hogy gyógyulás szempontjából kicsit jobb eredmény érhető el, mint országos átlagban. Az intézményben sok gyógyszervizsgálat fut, mely lehetőséget biztosít a betegeknek olyan medicinákhoz való hozzáféréshez, amik egyébként Magyarországon nem elérhetők. Tehát a hagyományos terápiák mellett több lehetőséget nyújtunk a páciensek számára.

Kialakulásának megelőzése

Dr. Horváth Zsolt szerint, a prevenció sokkal hatékonyabb, mint a kialakult daganatos megbetegedés kezelése. Éppen ezért fontos hangsúlyozni a megelőzést. El kell hagyni azokat a szokásokat, amik daganatot váltanak ki, így a dohányzást és a túlzott alkoholfogyasztást, másrészt tenni kell azokért a tényezőkért, amelyek valóban megelőzik a rákot, mint például a mozgás. – Nagy populáción végzett kutatási statisztikák alapján ma már bizonyított, hogy napi harminc perc intenzív edzéssel (futás, úszás, biciklizés) és a testsúly optimalizálásával, a vastagbélrák és az emlődaganat megelőzhető – nyomatékosította.

- Pálfi-Tóth Zoé -

Jól működő rákregiszter

Az Európai Unió tagállamai között a daganatos és a halálozási statisztikák élén járunk, s bár nagyon sokan kutatják, hogy mi ennek az oka, egyértelmű válasz még sincs. – Nyilván a stressz, az étkezési szokásaink, a gazdasági körülményeink, a környezeti tényezők mind összefüggnek a betegséggel, de nem hiszem, hogy Szlovákiában, vagy Romániában jobbak lennének az említett tényezők, s ott mégsem olyan magas ez az arány. Hazánkban a rákregiszter egy-másfél évtizede nagyon megbízhatóan működik, ebből lehet arra következtetni, hogy nekünk jók az adataink, más országokban azonban nem biztos, hogy ilyen jól adminisztráltak az esetek – vélekedett dr. Horváth Zsolt.

A daganatos megbetegedések korai tünetei

A bőrön lévő foltok, anyajegyek nyomon követése segíthet, hogy idejekorán észrevegyük a bőrdaganatot. Az influenzás betegeknek megnagyobbodnak a nyirokcsomói, ilyenkor azonban nem kell megijedni, hiszen ez a szervezet természetes immunvédekezése, de egy tartósan megmaradó csomó vizsgálatot igényel.

Az elhúzódó nyelési, hangképzési problémák, (például a hang fátyolosabbá válása) vagy sokáig tartó orrdugulás, a száj, garat környéki daganatokra jellemző. A nyelészavar a nyelőcsőrákra utalhat. A gombóc érzés a mellkas közepén, öklendezés, ezek szintén tünetek lehetnek.

Ha valaki kórosan soványodik, és nem tud hízni, hiába eszik megfelelően, szintén utalhat daganatra, ám ez súlyos tünet, s a rák általában ilyenkor már kiterjedt. A széklet véressége, megváltozása (hol szorulása, hol hasmenése van az illetőnek) szintén felkelti a gyanút, hogy valami nincs rendben a szervezettel. Azonban általában ezek nem egyedül, hanem együtt jelentkező tünetek szoktak lenni.

A kevesebb több

Az onkológus a vitamin szedés kapcsán úgy véli, nem szabad átesni a ló túlsó oldalára. – Ha nincs elég mennyiségben vitamin a szervezetben, az segíthet a daganatok kialakulásában, ugyanakkor a túlzott bevitel is káros lehet, így például a nagymértékű vitaminfogyasztás.