Már 1916-ban eldőlt a Monarchia sorsa

Száz évvel ezelőtt üzent hadat az Osztrák–Magyar Monarchia Szerbiának.

Nem évekig elhúzódó, hanem villámháborúra készültek a felek 1914-ben, az első világháború kitörésekor. Hogy mégsem értek haza a katonák a falevelek hullására – mint azt II. Vilmos német császár ígérte –, annak az volt az oka, hogy a korábbi háborúkkal ellentétben állóháború alakult ki a frontvonalakon. Mivel mind a központi, mind az antanthatalmak hasonló képességekkel rendelkeztek, megmerevedtek az arcvonalak, mígnem az újonnan megjelent fegyverekkel (gáz, tankok stb.), valamint az Egyesült Államok 1917-es színre lépésével az antant a maga javára döntötte el a háborút – mondta el a Naplónak dr. Kerepeszki Róbert történész, egyetemi adjunktus.

– Európa már 1914 előtt készült egy nagyobb konfliktus kirobbanására. Ebben szerepet játszott, hogy a feltörekvő hatalmak, így a Német Császárság és az Osztrák–Magyar Monarchia kevesebb gyarmattal rendelkezett, mint Anglia vagy Franciaország. Az is csaknem borítékolható volt, hogy ennek helyszíne a Balkán lesz, mivel a térségben az Oszmán Birodalom gyengülése után hatalmi vákuum alakult ki – mondja a Debrecen Egyetem szakértője.

A magyar katonák közvetlenül a háború kirobbanása után a szerb frontra kerültek. Ezt követően az olasz, az orosz és a román fronton is harcoltak, így hamar kimerültek a tartalékok.

- HBN-SZZSL -