Jegyzet: A mexikói kormány

Ha a téma nem az utcán hever, netán az utcát már rá aszfaltozták kiszemelt témánkra, nyúljunk bátran egy régi poénhoz. T. Szűcs József jegyzete.Hisz például a rendszerváltás előtti mégoly kitűnő (politikai) humoristákat sem szokás manapság poénjaik időtállósága alapján emlegetni. Így akár nemcsak hozzájuk nyúlhatnék, de akár le is nyúlhatnám a szükséges mondatokat tőlük. Aligha érdekelne bárkit is. Talán még jogos tulajdonosai, vagyis kitalálói sem tiltakoznának. Nyilvánosan.

Szóval nyomatékosan nem én találtam ki azt a poént (sem), hogy „elvégre a mexikói kormányt itthonról is nyugodtan szidhatod. Miért kellene ahhoz disszidálni?” Az előzmény: az illető ki akarna vándorolni az aztékok földjére, mert ott olyan nagy a szabadság, meg a demokrácia, hogy akár a kormányt is bántódás nélkül lehet szidalmazni. Mire jön beszélgetőpartnerétől a fentebbi ellenvetés. Jól jellemezve a hatvanas évek elejének itthoni politikai légkörét.

Mindez annak kapcsán jutott eszembe, hogy manapság ismerősök és kevésbé ismerősök, mintha lehalkítanák hangjukat, s közelebb hajolnának a fülemhez, amikor valami olyasmit akarnak közölni kormányunkkal (a jelenlegi magyarral) kapcsolatban, amely nem száz százalékig (csupán olyan 2/3 –os arányban) dicsérő tartalmú. Remélem, csak az ördögöt festem a falra, s csupán a véletlenek összejátszásáról van szó. Mindenesetre az, aki átélt már hasonló suttogós korszakot történelmünkben, annak felettébb ijesztő lehet egy ilyen szituáció. Mármint az, a mára aktualizálva, hogy ugyan szólásszabadságunk joga írva vagyon, de bizonyos közegben, környezetben okosabb azt visszafogottan gyakorolni. Ellenkező esetben, s ezek már valós esetek, kaphatunk néhány rosszalló pillantást, nyilvános legorombítást. Rosszabb esetben egy célirányos pofont is kilátásba helyeznek. Hozzásegítendő bennünket ahhoz, hogy a helyes irányba csavarodjék a fejünkkel együtt a véleményünk is.

Pedig mostanra annyira bebetonozódtak a politikai erőviszonyok, hogy azokon nemcsak a suttogó, de akár a leghangosabban világgá kürtölt ellenpropaganda sem lenne, lesz képes jó ideig változtatni. Tehát akár csak amolyan civil kurázsiból, szólásszabságunk gyakorlásaként, bátran vállalva véleményünket hangoztathatnánk bárki előtt fennhangon, hogy: Éljen a kormány!

A mexikói.

T. Szűcs József