Csak terv maradt…

Debrecen - Korabeli látványterv került elő a Debreceni Egyetem központi épületéről. Korb Flóris eredetileg több épületet tervezett, de csak a Főépület valósult meg.Az 1912-ben alapított Debreceni Magyar Királyi Tudományegyetem 1914-ben kezdte meg működését, megfelelő épületek hiányában elsősorban a Református Kollégiumban, és a város különböző területein bérelt helyiségekben. Az egyetem vezetői kezdettől fogva sürgették a központi épület felépítését, hiszen előadó és szemináriumi helyiségekre, valamint szakkönyvtárakra szükség volt a komoly és eredményes tudományos munkához.

A tervek elkészítésére még az I. világháború előtt Korb Flóris műépítész kapott megbízást, de a kivitelezés 1914 tavaszán csak az orvoskari épületekkel kezdődhetett meg. A háborús évek gazdasági nehézségei miatt azonban ezek befejezése is nagyon vontatottan haladt. Újabb, nagyszabású beruházás indítására gondolni sem mertek akkoriban, pedig Korb Flóris 1913-ra elkészült a neoklasszicista épület terveivel.

A központi épület alapkövét 1927. június 3-án rakták le, a munkálatokat maga a tervező irányította, a kivitelezésért pedig Stégmüller Árpád debreceni építőmester volt felelős. A megbízást azzal nyerte el, hogy vállalta: a gazdasági nehézségek, vagy az emelkedő építőanyagárak ellenére sem lesz drágább az építkezés költsége. Könnyen tehetett ilyen ígéretet, hiszen saját téglagyára volt.

Korb Flóris nagyszabású terveiben az épületet kupolás tetőszerkezet borította volna, a két kiugró, bástyaszerű toronyra meteorológiai és csillagászati megfigyelő állomásokat álmodott, maga az épület pedig „U” alakban ölelte volna körbe az egyetem előtti parkot. A központi épület soha fel nem épült hátsó szárnyában a természettudományos képzés kapott volna külön helyet.

A nehéz gazdasági viszonyok miatt az épület csak 5 évvel később, 1932-re készült el. Ezt azonban sem Korb Flóris tervező, sem Stégmüller Árpád kivitelező-fővállalkozó nem érte meg. Haláluk után Patzó Márton irányította a munkálatokat.

A most az Egyetem téren álló központi épület szélessége 108 méter, területe 6.200 m2. Az ötszintes épület alagsora légvédelmi biztonságot nyújtott a II. világháborús bombázásokban, a felsőbb szinteken lépcsők, folyosók kötik össze a szemináriumi és előadó termeket, professzori szobákat. Az épület Díszudvara adott otthont az épület ünnepélyes avatásának 1932. május 15-én, pünkösd vasárnapján.

A Kollégiumból és a többi ideiglenes helyszínről – a klinikákat ellátó gazdasági hivatali egységek kivételével – az új épületbe költözött az egyetem vezetése. A földszintre a Gazdasági Igazgatóság, a Quaestura (Tanulmányi Hivatal), a Tanárképző Intézet, az I. emeletre a hittudományi kar helyiségei kerültek. A II. emelet a rektori hivatal és a jogi kar helye lett. A III. emeleten kapott helyet a bölcsészet és egy 340 fős nagy előadóterem, míg a IV. emeletre a természettudományi kar költözött.

Az épület tervezett „U” alakú szárnyait feltehetően a rohamosan fejlődő és egyre nagyobb teret igénylő természettudományos képzések helyszínéül szánták. Erre vonatkozóan azonban eddig semmilyen fellelhető dokumentum nem került elő. Az önálló Természettudományi Kar létrehozására végül 1949-ig várni kellett.

Bár 1932-től folyamatos volt az oktatás az épületben, több hiányosság is mutatkozott. Anyagi nehézségek miatt éveken keresztül nem sikerült az egységes világítóberendezéseket beszerezni, és befejezetlenül állt az Aula is. Végül a Debreceni Református Kollégium alapításának 400. évfordulójára rendezendő ünnepségekre készült el a díszterem ma is ismert formája.

Az Aula mennyezetét és zárófalait az eredeti elképzelések szerint a Kollégium történetéből származó eseményeket megörökítő freskók díszítették volna. 1943 decemberében azonban az egyetemi tanács úgy döntött, a professzori székek mögötti falat az a képviselőházi ülés díszítse, amely döntött az egyetem létrehozásáról, a szemközti falfelületre pedig az alapkőletétel ábrázolása kerüljön. Az Aula mennyezetének közepére csillagos égboltot képzeltek. A tanács kitért arra is, hogy a pályázónak figyelembe kell venni a 400 éves Kollégium múltját és a „modern vagy hipermodern alkotások mellőztetnek”.

A II. világháborút követően, 1949-ben politikai okokból megkezdődött az időközben ötkarúvá fejlődött egyetem szétdarabolása. Csak az 1980-as években kezdődtek egyeztetések a széttagolt debreceni felsőoktatás újraegyesítéséről. Végül 2000. január 1-jével létrejött az integrált Debreceni Egyetem, ahol folyamatosak a fejlesztések, bővítések, annak ellenére, hogy a Főépület eredetileg tervezett elemei azóta sem valósultak meg.

- unideb.hu -