„Bukásra van ítélve az Irakban kikiáltott kalifátus”

Debrecen - A szakértő szerint amíg az öböl menti kőolajmezőket nem veszélyeztetik, az Egyesült Államok nem avatkozik be.

A nagyhatalmak katonai beavatkozása a legrosszabb forgatókönyv – mondta Barta Róbert, a Debreceni Egyetem docense a szélsőséges szunnita mozgalom, az ISIS által kikiáltott kalifátusról. A XX. századi egyetemes történelemmel és nemzetközi kapcsolatokkal foglalkozó tanszékvezető ugyanakkor nem tartja valószínűnek, hogy erre sor kerülne. Úgy véli, az Egyesült Államok addig biztosan nem lép, amíg a bagdadi kormányzatnak van esélye úrrá lenni a helyzeten.

Az Iraki és Levantei Iszlám Állam (ILIÁ) megalakulását június végén jelentették be, miután az ISIS fegyveresei egyre nagyobb területeket foglaltak el Irakban, amelynek katonái, rendőrei tömegesen csatlakoznak hozzájuk.

Börtönben raboskodott

A szervezet lépése azért szokatlan, mert a radikalizmus az iszlám másik ágára, a síitizmusra jellemző. A szakértő nem tartja szerencsésnek az Al-Kaidával való összevetést, mivel a néhai Bin Laden által alapított szervezet fő céljának nem az államiságot, hanem a „Sátán”, az Egyesült Államok megdöntését tekintette.

Az ILIÁ vezetője az a 42 éves Abu Bakr al-Bagdadi, aki a harmadik legkeresettebb terroristának számít az Egyesült Államokban. Barta Róbert megjegyezte, Irak megszállásakor amerikai segítséggel fogták el, s börtönbe került. Al-Bagdadi a kalifátus fennhatóságát minden olyan területre szeretné kiterjeszteni, ahol igazhitű mohamedánok élnek. Mohamed próféta halála óta ez azonban senkinek sem sikerült, annyira mély vallási, politikai és geostratégiai ellentétek vannak az arab országok között.

Megbomolhat a stabilitás

A történész szerint a szervezet a térségben kialakult hatalmi vákuumot igyekszik kihasználni. Szíria gyakorlatilag ­szétesett, az iraki kormány a saját gyengeségével és belügyivel van elfoglalva. Megrekedtek az izraeli-palesztin béketárgyalások is, s úgy tűnik, nem kell számolnia a katonai intervencióval sem, hiszen Obama – ellentétben elődjével – nem szeretne háborút örökül hagyni az utódjára, s Oroszország sem avatkozik be, mivel azzal az országban élő muszlimokat is magára haragítaná. Hozzátette: ha mégis közbelépne valamelyik hatalom, annak közép-európai kisugárzásától nem kell tartani.

A történész nem jósol nagy jövőt a kalifátusnak. Az államisághoz ugyanis önmagában 15 ezer fegyveres nem elég.

HBN-SZZSL

 A teljes cikk a Napló keddi számában olvasható.