Az alkotói sokféleség tere

Hajdúböszörmény - A 6-8. napon találja meg mondanivalóját a művész.Sokat strandoltak, slambucot főztek, ismerkedtek a várossal - már akinek kellett -, új barátokat, kollégákat szereztek, végül egy-egy kavicsra festett élményt is hagytak Böszörménynek a képeik mellett. A Hajdúsági Nemzetközi Művésztelep 51. nyári kurzusán 18 alkotó vett részt Burai István művészeti vezető és Kupás Csilla szervezőtitkár közreműködésével.

Spanyol, szlovák, japán, mexikói, indiai, lengyel és szerb ecsetvonások is színesítették az idei telepet, s velük a hazai ismerősök, például Budaházi Tibor, Durucskó Zsolt, Breznay András, Csizmadia Zoltán.

A hatvanas évek elején indult, és 1971 óta hivatalosan is nemzetközi műhely jelentős integráló szerepet tölt be a régió képzőművészeti életében. 1991 óta alapítványi formában végzi tevékenységét, és a kuratórium a legteljesebb művészi szabadság megteremtését, hazai és külföldi művészek találkozását, egymás gondolkodásának és művészi felfogásának megismertetését tűzte ki célul.

A téma ott volt

A pénteki záró kiállítás anyagát elnézve rendkívül változatos tematika szerint dolgoztak a művészek. Zebra, gólya, Alföld, fürdő, téli táj és angyal köszönt vissza a vásznakról. Nem előre megadott téma szerint dolgoznak, az maga Hajdúböszörmény, annak benyomásaival - mondta Burai István. A művészeti vezető szerint a visszatérő alkotók azonnal "beleállnak" a munkába, az újak a 6-8. napon jönnek bele. - A legfontosabb, hogy érezzék jól magukat, és teljenek jól együtt a napok. Így is születnek olyan alkotások, amelyek az egyetemes magyar művészet részei lesznek - fogalmazott.

Idén Péter Ágnes szobrászművész értékelte az elkészült képeket; Tarkovszkij-idézettel nyitott: "a világ nem tökéletes, ezért kellenek a művészek". Beszélt arról, hogy az egyéni identitás kitágul egy ilyen kurzus alatt, s azt boncolgatta, a technikai képek özöne között élve fejtegetik a művészek a belső világ képeit, s hozzák létre a vásznon a mágikus képi világot. Két dimenzióban kell létrehozni a teret, a képzőművész erre van dimenzionálva - fogalmazott.

Dinnye és angyal

A záró kiállításon nívódíjat kapott spanyol Ronda Bautistát az fogta meg a városban, hogy mindenhol dinnyét árulnak. Majd egy böszörményi kapun felfedezett egy szarvast - ebből született az alkotás, a hatalmas dinnyecikkely, amely hol az út, hol pedig a cél az állatkák számára.

A másik nívódíjas idén a budapesti Kőrösi Papp Kálmán lett. Szívesen visszajönne - árulta el még a tárlatnyitó előtt. Böszörmény egyébként is a szűkebb hazája, hiszen 15 éves koráig Berekböszörményben élt. - Valamennyire így hazajöttem. S miben fejlődtem e két hétben? Az, hogy új képek születtek, már fejlődés. Kozmikus világ az én terem, itt valamennyire leszálltam a földre, pedig az angyalok születését örökítettem meg. Jó alkotási lehetőség volt itt lenni - mondta el.

Harmadikként a miskolci Drozsnyik István kapott nívó kitüntetést Székburjánzás című sorozata elismeréseként.

Az alapítvány Káplár Miklósról elnevezett fődíját Gajdán Zsuzsa helyi festőművésznek ítélte a zsűri. A vegyes technikával készült Levéltöredékek és Emlékek vásznain a vöröset mint a belső tüzet és a külső síkként térbe csúszó aranyat láthatjuk. A művésznő egyaránt jártas az ösztönös és a tudatos világban is - méltatta Péter Ágnes.

A 10 külföldi, 8 hazai, 24 és 81 év közötti alkotó egészen Japánig vitte hírét a térségnek és közel 13 millió forint értéket teremtettek a két hét alatt - hangzott el.

HBN-BB

Benyomások Böszörményben

Hajdúböszörmény - Idén 18 művész vett részt az 51. Hajdúsági Nemzetközi Művésztelep kéthetes kurzusán, amely pénteken zárt az alkotások bemutatásával. A Káplár-díjat idén Gajdán Zsuzsa helyi festőművész kapta.