Tudással a tévhitek és előítéletek ellen

Debrecen - „A múlt megismerése, a tanulságok levonása nélkül nem lehet sikeres jövőt építeni.”

Ön tudja, hogy mi az a mikve? Mitől kóser a hús? Kik voltak Debrecen meghatározó zsidó személyiségei? Hogyan éltek együtt a különböző felekezetűek a cívisvárosban a második világégés előtt? Mi jellemző a zsidó művészetre vagy gasztronómiára?

Nem csak zsidóknak

Nem? Akkor jövőre feltétlen térjen be abba a regionális zsidó kulturális és oktatási központba, melynek létrehozásáról a közelmúltban döntöttek a Közép- és Kelet-Európai Zsidó Hitközségek és Szervezetek Szövetségének tagjai Debrecenben. A cívisvárosban valósul meg ugyanis ez a hiánypótló intézmény, melynek segítségével a holokauszton túl is számos érdekesebbnél érdekesebb tényt, történetet, hagyományt ismerhetnek meg az érdeklődők.

Mint Horovitz Tamástól, a Debreceni Zsidó Hitközség (DZSH) elnökétől megtudtuk, a most megújuló infrastruktúrájuk szolgáltatja majd az alapot az oktatási központnak, melyet – bíznak benne – nem csak zsidók fognak látogatni. A Kápolnási utcai zsinagóga felújítása már elkészült, a szomszédos DZSH székházának akadálymentesítése, s az emeletráépítéssel készülő zarándokszállás azonban még folyamatban van – tudtuk meg.

Új turisztikai helyszínek

– Szeretnénk együttműködni a társszervezeteinkkel határainkon innen és túl, valamint a Debrecen környéki oktatási intézményekkel is igyekszünk felvenni a kapcsolatot. Hiszem, ha nyitottabbak leszünk, segítjük hagyományaink megismerését, ledöntjük a falakat, tabukat, akkor kevesebb lesz a tévhit velünk kapcsolatban, s könnyebb az elfogadás – mondta Horovitz Tamás, hozzátéve: el tudja képzelni, hogy egy-egy osztály a zsinagógában, a turisták számára megnyíló mikvékben, vagy a korabeli eszközökkel berendezett kóser vágodában tanul majd a zsidóság történelméről, s nem csak a holokausztról. – Természetesen nem feledjük a második világháború borzalmait, s méltóképp állítunk emléket a holokauszt 70. évfordulóján a várossal közösen a Pásti utcai zsinagóga udvarán, ám a zsidóság távolabbi múltjának, s jelenének megismerése is nagyon fontos – vallja a DZSH elnöke.

Hiánypótló intézmény

A kulturális és oktatási központ a zsidóság megmaradásának egyik alapfeltétele is, hiszen a saját népük, vallásuk történetét, hagyományait nekik is tanulniuk kell. – A holokauszt után az elhurcolt 12 ezer zsidó fele tért vissza Debrecenbe, ám 1956-ban olyan sokan hagyták el az országot, hogy a korábbi két felekezet, az ortodox és status quo (az ortodox és a neológ irányzat közötti mérsékeltek) összeolvadt, majd a hitközség további zsugorodásával megszűnt a zsidó általános és középiskola is. Előbbi a mai Simonffy utcai Ifjúsági ház, utóbbi a Fazekas gimnázium helyén működött. Ez az új oktatási központ ezek hiányát is hivatott pótolni – magyarázta Horovitz Tamás.

A „tananyagról”

De mit tanulhatnak majd ott? – kérdeztük. – Folyamatban van az oktatási program kidolgozása, de mondok néhány témát azért. Egyrészt a történelem megismerésére szeretnénk jelentős hangsúlyt fektetni, hiszen a múlt és a jelen megismerése, a tanulságok levonása nélkül nem lehet sikeres jövőt építeni. Szeretnénk a hozzánk betérőkkel megismertetni a szerteágazó, s igen gazdag zsidó hagyományokat, kultúrát, művészetet. Vagy például a Debrecen történetében fontos szerepet játszó zsidókat – válaszolta a hitközség elnöke, példákat is hozva az utóbbi témára: Lefkovics Artúr (ékszerész) adománya nélkül nem alakulhatott volna meg a Déri Múzeum elődje 1902-ben; a Biogál gyógyszergyárat anno Rex Sándor és Ferenc alapították; dr. Ladányi Józsa (sebész) nem csak emberéleteket mentett, de halála után vagyonát a Debreceni Egyetemnek ajándékozta. Mindezek mellett a zsidó emberek hétköznapjaiba (milyen a kóser konyha, hogyan lehet betartani a shabbat szabályait a 21. században, stb.) is bepillantást nyerhetnek majd azok, akik – a várhatóan jövőre induló – programban részt vesznek.

HBN-FÁ