2014.06.19. 08:18
Jegyzet: Merre tart a Közép-Kelet?
<em>Háború dúlta Szíria, forrongó Irak, működésképtelen Afganisztán, pozícióit erősító és potenciálisan atomhatalommá váló Irán. Így fest a Közép-Kelet ma, és egyre inkább az az ember benyomása, a Nyugatnak fogalma sincs, mit kezdjen azzal a helyzettel, amelynek kialakításában – így vagy úgy – maga is szerepet vállalt</em>. <strong>Szabó Zsolt László jegyzete</strong>.
Háború dúlta Szíria, forrongó Irak, működésképtelen Afganisztán, pozícióit erősító és potenciálisan atomhatalommá váló Irán. Így fest a Közép-Kelet ma, és egyre inkább az az ember benyomása, a Nyugatnak fogalma sincs, mit kezdjen azzal a helyzettel, amelynek kialakításában – így vagy úgy – maga is szerepet vállalt. Szabó Zsolt László jegyzete.
A tanácstalanságról újabban az Irakban egyre nagyobb területet ellenőrzésük alá vonó szunnita szélsőségesek okozta káosz árulkodik. Az Iraki és Levantei Iszlám Állam nevű szervezet már lassan Bagdadnál jár, előlük pedig házukat hátrahagyva menekül a társadalom többségét adó síita lakosság, sőt a rendőrök és katonák is. Az évezred elején az Egyesült Államok „vállalkozott” arra, hogy Szaddám Huszein megdöntésével elviszi a liberális demokráciát Irakba.
Az persze lehet vita tárgya, hogy a Közép-Kelet és távolabb, az afrikai Atlasz-hegység között működőképes lehet-e az a berendezkedés, amelyet hol erőszakkal, hol a nép nyomására (például Egyiptomban, Tunéziában) hoznak létre. Az eddigi tapasztalatok szerint egyik sem eredményezett stabil demokratikus rendszert. Pedig erre a Közép-Keleten több mint tíz év állt rendelkezésre.
