Olvasói levél: Alig egy lépésre a haláltól

Debrecen - Április 27-én, vasárnap a debreceni Nagytemplom délelőtti istentiszteletére a szokottnál népesebb közösség gyülekezett, köztük jómagam is - kezdi beszámolóját olvasónk.

Örömmel pillantottam meg az udvarunkbeli nagymamát a fiatal házaspárral és unokák kíséretében. Néhány nap múlva boldogan újságolta szomszédom a konfirmációs és a vele járó szövetségi esemény áldott élményét.

Ijedelmét sem hallgatta el azonban, amit átélt a tatarozás alatt álló templom tornya közelében. Az elkerített rácsok közelében lépkedtünk, amikor alig egy lépésre tőlem, belül a kerítésen huppant egy fejvédő sisak a lépcsőre. Az életvédő sisak számomra, majdnem halált hozott – futott át a gondolat bennem. S hogy mi okból landolt a magasból, nem kutattam, de hálát rebegtem Istennek azért, hogy a munkás nélkül zuhant a mélybe és nem okozott sérülést! Egy pillanatra elgondolkoztam, hogy vasárnap is dolgoztak odafönn a munkások...

Az ünneplő sokaság mégis a templom belsejében élte át a „magasságból” harmatként hulló lelki áldás felüdítő hatását. Szívből köszöntem meg Istennek, hogy amilyen közelben volt a veszedelem, olyan közel jött hozzánk éltető áldása.

- Szász Ferenc, Bagamér -