Civilizált dolmányos varjak

Debrecen - Valódi városlakók lettek Debrecenben a dolmányos varjak, amelyek főként más madarak fészkeit fosztogatva jutnak zsákmányhoz.

A dolmányos varjú magas szintű ökológiai rugalmassága és az urbanizációs változások eredményeként tipikus városi madárrá vált az elmúlt évtizedekben. A faj látványos előretörése jellemző Debrecenben is. Juhász Lajos, a Debreceni Egyetem Természetvédelmi Állattani és Vadgazdálkodási Tanszékének vezetője és Kövér László doktorandusz hallgató már hét éve kutatja a dolmányos varjak életét és városiasodását.

Újszerű módszerrel vizsgálják a madarakat, a lakott fészkekhez emelőkosaras daruval jutnak fel, majd ellenőrzik a fészek átmérőjét, mélységét, anyagát és a fészkekben lévő fiókákat a hagyományos alumínium gyűrű mellett színes gyűrűkkel is jelölik. Ez segíti az egyedek azonosítását a madarak tényleges befogása nélkül.

A kutatók 2006-2012. között 231 lakott fészket számoltak meg 18 különböző fafajon Debrecenben. A varjak leggyakrabban kocsányos tölgyre, erdei fenyőre és tipikus utcai fákra – japánakác, nyugati ostorfa – rakják fészkeiket átlagosan 15-18 méter magasan a lombkoronában, és minden évben új helyet keresnek. A költőpár februárban foglalja el a területét, és március középén kezdi el építeni a fészket, hogy áprilisra biztonságos helyen tudhassa a tojásokat. A dolmányos varjú átlagosan négy tojást rak, és a városi környezetben évente csak egyszer költ, de a tojások 95 százaléka ki is kel.

A városi dolmányos varjak főként más madarak fészkeit fosztogatva jutnak táplálékhoz. A fekete rigó, a balkáni gerle, a parlagi galamb, a tengelic, az erdei pinty és a búbos pacsirta tojásait és fiókáit orozzák el legtöbbször. A szakértők olyan madárpárt is megfigyeltek, amely rendszeresen a nagyerdei Békás-tóból fogott ebihalakat és békákat. Emellett az utcai hulladékot, a házi állatok takarmányát, kertek terményeit, sőt kutya- vagy macskatápot is fogyasztanak. A nagyvárosban a dolmányos varjú csúcsragadozónak számít, természetes ellensége alig van.

Juhász Lajos és Kövér László megfigyelései szerint a városi varjak száma évről-évre nő, ami vadgazdálkodási, természetvédelmi és humán szempontból is figyelmet érdemel. A tojás- és fiókarablás miatt veszélyeztetik a környezetükben élő madárfaunát is. A varjak zajongása és időnként agresszív magatartása a lakosság körében is aggodalmat kelthet, rendszeresen zsákmányolják ugyanis a kertségekben a baromfiállományt.

Május 10-én ünnepeljük a madarak és fák napját. Ebből az alkalomból május 11-én 9 órától a Botanikus kertben madárgyűrűzési bemutatót tartanak Juhász Lajos vezetésével. A belépés 9-11 óra között ingyenes.

unideb.hu