Jubilál a J PROJECT

Debrecen - Századik konferenciájához érkezett a Debreceni Egyetem legkiterjedtebb nemzetközi oktatási és klinikai kutatási együttműködési programja, a J PROJECT.

A Debrecenből kiinduló, Kelet- és Közép-Európa, Kelet-Ázsia és Afrika 23 országára kiterjedő projekt 2004. március 12-én Marosvásárhelyen indult. Így a program fennállásának tizedik jubileumát is ünneplik március 12-14. között, a törökországi Antalya-ban rendezett századik konferencián. A meghívott nemzetekkel együtt 43 országból több mint háromszáz szakember vesz részt az eseményen. A J PROJECT program az utóbbi években az ázsiai országokban is egyre népszerűbb, Törökország pedig az egyik legaktívabb tagja a szakmai együttműködésnek, ez indokolta a helyszínválasztást – tájékoztatott Maródi László egyetemi tanár, a Debreceni Egyetem Klinikai Központ Infektológiai és Gyermekimmunológiai Tanszék és a J PROJECT vezetője.

A program elsődleges szakmai célja, hogy – gyakran még a fejlett országokban is, kevésbé fejlett országokban még inkább az orvosi ellátás perifériájára szoruló, holott valójában népegészségügyi jelentőséggel bíró, – a súlyos és visszatérő fertőzésekre hajlamosító primer immunhiány betegségeket szakmai körökben és a közvélemény számára egyre szélesebb körben megismertesse, és elősegítse a betegek színvonalasabb szakmai ellátását, a korai diagnózist és terápiát.

A projekt további célkitűzései közé tartozik a klinikai kutatási együttműködés fejlesztése, tudományos eredmények publikálása rangos nemzetközi folyóiratokban, a J PROJECT országok szakemberei közötti folyamatos konzultáció szervezeti keretének biztosítása és a közös klinikai tapasztalatok megbeszélése. Annak a modern szakmai szemléletnek a széleskörű terjesztése, hogy a fertőző betegségek genetikailag determináltak, és a legsúlyosabb fertőzések esetében – primer immundefektusokban – a genetikai okok egyértelműen kimutathatók és igazolhatók.

A J PROJECT munkáját koordináló bizottság, a 40 fős Steering Committee a jövőben a szakma után a betegek felé is nyit: azt szeretnék, hogy a primer immunhiány betegségeket – mint az orvostudomány egyik legdinamikusabban fejlődő területét – ne csak orvosi körökben ismerjék. Továbbá szeretnék az egészségügyi kormányzatok figyelmét is jobban ráirányítani a témára. Egyebek mellett ezt fogalmazzák meg abban a deklarációban, amelynek elfogadása és aláírása az Antalya-i kongresszus egyik programja lesz március 14-én. A nyilatkozat rámutat az immunhiány betegségek graduális és posztgraduális oktatásának, a molekuláris genetikai diagnosztika fejlesztésének, a ma már széleskörű kezelési lehetőségek hozzáférhetőségének fontosságára és ennek biztosításában az egészségpolitika felelősségére.

- Debreceni Egyetem -